Március 22-én van a víz világnapja, ennek alkalmából érkezett munkalátogatásra Szatmárnémetibe Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, akinek legfontosabb dolga az volt, hogy átbeszélje a helyi önkormányzatokkal, környezetvédelmi és vízügyi hatóságokkal, mi fog történni — záros határidőn belül — a Szamos Szatmár megyei szakaszán és más folyókon, ami megállítja a Magyarországra tartó szeméthalmokat. Közismert tény, hogy tavaszi és őszi áradásokkor minden folyó felemeli az év folyamán az ártérbe lerakodott rengeteg szemetet, és addig viszi, amíg nem csökken megint a vízszint. Az olyan folyók esetében, mint a Szamos, a Tisza és a Körösök, sajnos ez a vízszintcsökkenés okozta lerakodás már Magyarország területén történik meg, a földrajzi szomszédhoz „átszemetelni” pedig mostanra diplomáciai ügy lett, korábban már államfői szinten tárgyaltak arról, hogy ennek a jelenségnek elejét kell venni.

A szatmári Szamoson kettő

Tánczos Barnát elkísérte Pásztor Sándor, a miniszter vízügyi tanácsadója, főleg ő beszélt arról, hogyan néz ki a román félnek ez a hulladékmentesítési vízügyi stratégiája. A Szamoson például Kolozs, Beszterce-Naszód és Szatmár megyében lesznek félgátas szemétterelő állomások, ahol markológéppel és teherautóval lehet beállni a meder közelébe, mert kézi erővel az áradáskor érkező szemetet összeszedni lehetetlenség. Szatmárnémetinél hegymenetben és völgymenetben is lesz gyűjtőállomás a Szamoson, az első Szatmárudvaritól délre, Kakszentmárton előtt, a kanyarban, a másik a Sárga híd alatt, a város után. A hegymenetben épülő vízügyi műtárgy másfél millió lejbe fog kerülni, a megyeszékhelytől völgymenetben gyűjtőtutajos megoldással veszik majd elejét, hogy szemetet sodorjon át Magyarországra a Szamos. A „szomszédkímélő vízi kukásmunka” tizenegy romániai megyét és három folyót, illetve ezek mellékfolyóit érinti, és összesen több mint 10 millió lejes költséget jelent a környezetvédelmi tárcának.

Nem elég a tettenérés

A Szatmári Friss Újság kérdésére válaszolva, miszerint nem lenne-e olcsóbb megelőzni a szennyezést, azaz elkapni azokat, akik szekér- és teherautószám borítják le a szemetet az ártérbe, mintsem ilyen elkapóállomásokat építeni milliókért, Tánczos Barna azt válaszolta, hogy valóban a megelőzés lenne a normális, azonban a folyókon ennek nincs meg a látszatja, évek óta sziszifuszi munkaként folyik a tettenérés és a bírságolás. Nagyon sok bírság van kiróva évente azokra, akik szemetet rakodnak le ártérben, mutatott rá, de ez nem elég; a hatóságok egyszerűen nem győzik, nem tudják felvenni a versenyt az illegális szemetelőkkel. A miniszter szerint muszáj még egy fokozatot kiépíteni a jelenség megfékezésére, és ez lesz a most alakuló úszószemét-elhárító rendszer. Óvodás kortól megy a tudatosítás, hogy a szemetelés rossz, de egyelőre egy olyan generáció szemetel, amelyiknek nulla a környezetvédelmi felelőssége, fogalmazott keményen Tánczos, sőt, nemcsak az emberek, hanem sok esetben közintézmények és vezetőik is felelőtlenek szemetelés tekintetében.

Kétszeres érdek a szemetelés

A vízügynek már vannak mérésalapú adatai a folyóvizeket sújtó szemetelés mértékéről, a Szamosba torkolló Láposon például van, hogy percenként érkezett egy flakon a mérőponthoz, és ami csak szaporítja azoknak a számát, amelyek a Szamos felsőbb folyásáról érkeznek, és egyre csak hatványozódva óriásivá nő a számuk így, ahogy haladnak a folyón végig. Térfigyelő kamerák látják, és kamerák nélkül is tudják polgármesterek és környezetvédők, hogy szekérszámra hordják ki a kíváncsi tekintetektől távol lévő árterekbe a cégektől, háztartásoktól származó, aprópénzért átvállalt szemetet minden folyó menti településén az országban. Az is köztudott, hogy cégek és lakók is szívesebben fizetnek valamelyik illegális szemétszállítónak egy kevés pénzt, mintsem egy hivatalos mentesítőnek sokat, ami a sikeres megelőzést kétszeresen is nehezíti. Hónapokig zajlik ez a fajta káros és illegális tevékenység, mígnem az ilyenformán agyonszennyezett árteret is ellepi a tavaszi olvadás után a folyó, óriási mennyiségű el nem bomló szemetet felkapva és továbbszállítva az első vízszintcsökkenésig.

Terhelés alatt az édesvizek

Óvnunk kell a felszíni és felszín alatti vizeinket, hangsúlyozta ki a beszámoló végén Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, az ország édesvízkészlete folyamatos terhelés alatt van, s ez alól mentesíteni kell, mert az utánpótlása ennek nem végtelen. Egy időben épülnek a félgátas, gyűjtőtutajos rendszerek a romániai folyóvizeken, a jövő tavaszi áradás már nem fogja készületlenül érni a román vízügyi hatóságokat, 2023-tól a szomszédos vizeknek nagy mértékben mentesülniük kell a hegymenetből érkező hulladékoktól.

Princz Csaba