A méhcsaládok száma alapján hazánk EU-s viszonylatban a 7. helyet foglalja el, a mézfogyasztás tekintetében azonban nem állunk ilyen jól.

Szatmár megyében az elmúlt években egyre jobban elterjedt a méhészkedés, s folyamatosan nő azon személyek száma, akik ezen a területen kezdenek vállalkozást, számolt be Bohonyi János, az Állattenyésztési és Szaporodásbiológiai Hivatal (OARZ) vezetője. A Romániai Méhtenyésztők Egyesületének elnöke, Ioan Fentea arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős összegű beruházásra van szükség egy méhészeti vállalkozás beindítására, ám kb. két éven belül megtérül a befektetés. Romániában jelenleg 30–35 ezer méhész tevékenykedik, s megközelítőleg 1,3 millió méhcsaládot tartanak nyilván országszerte. A méhcsaládok számának függvényében hazánk az Európai Unió tagállamai között a hetedik helyet foglalja el, Spanyolország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország stb. mögött. A mézfogyasztás tekintetében azonban nem állunk olyan jól EU-s viszonylatban. Bár az 1989 előtti adatokhoz képest jelentős fellendülés történt e téren, hiszen az évi 40–50 gramm/főről mára 400–500 gramm/főre nőtt az elfogyasztott méz mennyisége, ám még így is elmaradunk a nyugati országoktól, ahol egy lakos évente mintegy 3 kilogramm mézet fogyaszt el.

Szatmár megyében az OARZ adatai szerint 453 méhész tevékenykedik, s összesen 31 404 méhcsaládot tartanak számon. Bár a méhészet egyre vonzóbbá válik a szatmáriak körében is, az elmúlt hat évben a téli időszakban a méhészek átlagosan méhcsaládjaik 30 százalékát veszítették el.

Arról sok hír látott napvilágot és mozifilm is készült, hogy milyen súlyos katasztrófával járna, ha a méhcsaládok száma drasztikusan csökkenne, mivel így a mezőgazdasági ültetvények beporzása akadozna. Európának jelenleg még 13 millió méhcsaládra lenne szüksége, hogy minden terület beporozása biztosított legyen, ez 7 milliárd egyéni méhet jelent. A méhek jótékony hatása nemcsak a mézben nyilvánul meg, hanem a mezőgazdaságban okozott profitjuk tekintetében is. A méhekre tehát fokozottan vigyázni kell, ezért a szatmári tenyésztők több javaslatot is előterjesztettek: az APIA (Szatmár Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség) a kormánytámogatást méhcsaládok után fizesse a termelőknek; a mezőgazdasági területek beporzásáért külön anyagi támogatást fizessenek a méhészeknek; még a legeltetési időszak beállta előtt állapítsák meg azokat a legelőrészeket, melyekre a méhészek nyugodtan kivihetik méhkasaikat. Itt azt kérik, hogy a szatmári méhészek részesüljenek előnyben. Az OARZ adatai szerint megyénkben 2014 végén 75 784 hektár rendezett legelő és kaszáló volt nyilvántartásba véve, mely a 2008-as adatokhoz képest 9327 hektárral csökkent.