Belföld

Népszámlálást fognak tartani jövőre

2020.09.07 - 14:00

Jövőre népszámlálás lesz Romániában. Az összeírás részleteivel kapcsolatban az Erdélystat statisztikai szolgálatot kerestük meg, s az intézmény részéről Barna Gergő szociológus állt a rendelkezésünkre.

Három fázisban zajló, az adatfeldolgozással együtt 2023 végéig tartó közállapot-felvétel fog zajlani 2021-ben Romániában, s ez idő alatt nemcsak a lakosság létszámát fogják mérni, hanem az etnikai megoszlást, a vallási hovatartozást, az emberek képzettségi szintjét, a lakhatási viszonyokat és sok minden mást is. Azokkal kapcsolatos információkra lesznek kíváncsiak, akik román állampolgárok, és az utóbbi 12 hónapban tartósan és életvitelszerűen az ország határain belül tartózkodtak, ha hosszabb-rövidebb megszakításokkal is, de főleg itthon éltek. Kisebbségvédelmi szempontból egy, a 2011-eshez képest sokkal kedvezőbb statisztikai folyamatnak néz elébe az ország, mert az RMDSZ szakembereinek és parlamenti csoportjának az országban élő kisebbségek számára is fontos módosításokat sikerült bevinnie a népszámlálási törvénybe. Lesznek például több nyelven is beszélő kérdezőbiztosok, román, magyar, német és angol nyelven elérhető online felület, magyar és német nyelvű nyomtatványok, több nyelven zajló tájékoztató kampány. Nem csak az űrlapok lesznek elérhetők magyarul és németül, de a biztosok is az általuk legjobban ismert nyelven fogják megkapni a munkavégzési útmutatót.

 

Magyar nyomtatványok is

 

Kétéves vita előzte meg a Hivatalos Közlönyben augusztus végén megjelent népszámlálási jogszabályt, s ennek több mint húsz pontján sikerült változtatnia az RMDSZ-nek; például a parlamenti csoport munkájának köszönhető az is, hogy lesznek magyar nyelvű nyomtatványok, amik a tíz évvel ezelőtti, legutóbbi népszavazás során nem voltak.

 

Három fázis

 

A módszertan három fázisban zajló folyamatról szól. Az első fázisban a statisztikusok a lakosság-nyilvántartói, az egészségügyi, a nyugdíjpénztári, sőt, a mobiltelefon-előfizetői adatbázisból fognak előzetesen adatokat kinyerni és összefésülni a már meglévőkkel. Ezt alapul véve lesz elindítva 2021 augusztusa és szeptembere folyamán a második fázis, az úgynevezett önkitöltő szakasz, amikor a lakosság egyénileg, a népszavazás online felületén válaszolhat a feltett kérdésekre. Itt valószínűleg szembe fognak találkozni a saját személyes adataikkal, amiket az első fázis során sikerült a felmérést végzőknek megszerezniük, ezeket az adatokat a kitöltés ideje alatt jóváhagyhatja vagy megváltoztathatja a kérdezett személy. Hogy ez a fázis elérhető legyen azok számára is, akiknek nincs otthon internetelérésük, számítógépük, vagy egyszerűen csak nem boldogulnak az ilyesmivel, lesznek összeíró pontok városokban és falvakon, ahol népszámlálási megbízott jelenlétében lehet majd bevinni az adatokat. Talán ilyen esetekben lesz a legfontosabb, hogy a megbízott a román mellett tudja magyarul vagy németül is megértetni magát az emberekkel, tehát ahol meghaladja a húsz százalékot valamelyik kisebbség számaránya, ott tudni is fog az illető kisebbség nyelvén az, aki segít majd az adatbevitelben.

 

Táblagépes munka

 

A harmadik fázisban fog következni a személyes lekérdezés, amikor a számlálóbiztosok személyesen fogják megkeresni azokat, akik az előző fázisban nem nyilatkoztak. Erre a szakaszra 2021 októberében és novemberében kerülhet sor, kinyomtatott kérdőív támogatása mellett táblagéppel fognak házról házra járni a számlálóbiztosok, akik szintén ismerni fogják az adott kisebbség nyelvét ott, ahol ezt a helyzet megkívánja.

 

Helyi feladatok

 

Hogy pontosan milyen információkat fognak kérni a népszámlálás során, az most még nem dőlt el, de a 2011-es összeíráshoz hasonló adatok lesznek gyűjtve, mert a mostani eredményeknek a tíz évvel ezelőttiekkel való összehasonlítása az egyik lényege a népszavazásnak. A folyamatba a megyei, a városi és a községi önkormányzatok is be lesznek vonva, ezek dolga az eseményről szóló tájékoztatás megszervezése, a kérdezőbiztosok toborzása és kiképzése, valamint a helyi adatösszegző bizottságok kialakítása lesz. Az adatösszeírás befejezése után, várhatóan valamikor 2022 januárjában ellenőrizni és tisztítani fogják a begyűjtött adatokat, s a feldolgozást követően, valamikor 2022 decembere vagy 2023 januárja táján várható, hogy megszületnek az első előzetes eredmények. A végleges számok várhatóan 2023 végére lesznek elérhetők.

 

Aktuális adatokra van szükség

 

A népszámlálás végeredménye az utóbbi időszak és a következő tíz év legfontosabb adathalmaza lesz úgy az ország, mint a nemzetközi partnerek számára. Románia évek óta nem tudja, hogy hányan élnek ténylegesen az országban, és hányan dolgoznak és élnek életvitelszerűen külföldön a román állampolgárok közül. Elavultak a társadalom szerkezetével kapcsolatos információk, nincs pontos információ a lakosság átlagéletkoráról, a háztartások aktuális jövedelméről, de fontos lenne tudni azt is, milyen irányba mozdult el a lakosság iskolázottsága. Bármilyen statisztika, a bruttó hazai össztermékre vonatkozó legbanálisabb kimutatás is a lakosság számán alapszik, akármilyen átfogó intézkedéshez, hosszú vagy középtávú országos intézkedéshez aktuális adatokra van szükség. A külföldi intézetek is a népszámlálási adatokat veszik figyelembe piackutatásoknál, például külföldi beruházóknak is tudniuk kell, az ország melyik részén hány munkaképes emberre számíthatnak, és hogy hol élnek az olyan képzettségű emberek, akikre nekik szükségük van. Barna Gergő szerint a román állampolgárok száma akár a 21 milliót is meghaladhatja, miközben a tényleg itthon élők száma talán 18 milliónál sincs több, de hasonló torzulások más téren is lehetnek, és az ilyen ellentmondások feloldására ad lehetőséget egy népszámlálás.

 

Ajánljuk még a témában:

Belföld

Ez egy jele a schengeni csatlakozásnak?

Románia és Bulgária is bizonyított, de a labda még mindig Ausztria térfelén pattog, hiszen nem szüntette meg a teljes jogú tagsággal kapcsolatos vétóját. Ráadásul az osztrákok vasárnap választanak.
Külföld

Brüsszelben van Marcel Ciolacu

Pénzért és tisztségért kilincsel a belgiumi fővárosban a miniszterelnök.
Külföld

Nem ellenőrzi már az igazságügyet az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB) hivatalosan is lezárta a Romániával és Bulgáriával kapcsolatos együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV) jelentette be pénteken az uniós testület bukaresti képviselete.