Szerdán az RMDSZ szatmárnémeti székházában, a Szent István Kör szervezésében mutatták be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete című kötetet, amit dr. Ratkó Lujza szerkesztett.

A könyvbemutatón Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket. A népművészet a paraszti világ vizuális kultúrájaként a népszokások és a népköltészet mellett a legfontosabb forrásunk annak a paraszti kultúrának a megismeréséhez, amely ugyan aktívan nem vett részt a kultúra és a művészet európai történetében, láthatatlanul azonban annál inkább jelen volt — mutatott rá dr. Ratkó Lujza, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete című kötet szerkesztője. A kötetet szerdán a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében mutatta be a szerkesztő és Szilágyi Levente, a Szatmár Megyei Múzeum egykori muzeológusa. A kötetből teljes képet kapunk a térség falvainak népművészetéről, az ünnepek és a hétköznapok művészetéről, sok-sok színes illusztrációval. A magyar népművészet történelmi alakulása az európai folyamatoktól eltérően zajlott. Abban a formájában, amelyben ma elsősorban ismert, viszonylag új jelenség: a XIX. századhoz kötődik, leginkább e században volt virágzásának időszaka, és a XIX. század vége felé, illetve a XX. század elején már el is indult a hanyatlása. Bár a magyar népművészetnek megvannak a maga sajátosságai, semmilyen értelemben nem tekinthető homogénnek, hiszen több szempontból is rendkívül változatos és sokrétű. Szinte minden egyes falu ízlésvilágának megvoltak a maga egyedi, csak rá jellemző vonásai. Az a kultúra, a világnak és benne az embernek az a megközelítési módja, amely a magyar népművészetet a maga hallatlan sokszínűségében és gazdagságában létrehozta, már megszűnt, de megnyilvánulásai, melyek jobban ellen tudtak állni az idő eróziójának, túlélték e kultúra pusztulását. A szellem meghalt, de amiben testet öltött, tovább él. A művészet — és így a népművészet is. Sosem önmagáról tanúskodik, hanem arról az emberről, arról a kultúráról, amely létrehozta. Ratkó Lujza bízik abban, hogy a bemutatott kötet nemcsak a népművészeti értékekről ad átfogó képet, hanem rácsodálkoztat a láthatatlan kultúrára, amely valaha sajátja volt elődeinknek.

Elek György