Április 24. van, az év Gergely-naptár szerinti 114. napja, György névnapja. Az évből még 251 nap van hátra. Nagyon sok népi hiedelem, népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz, fontos egyházi ünnep is, elsősorban a görögkatolikus egyházban.

Hiedelmek

Ez a nap a marha első kihajtásának, a legeltetés elkezdésének a napja, Szent György napján állt munkába a pásztor, a kanász, a juhász. Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, melyekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszt elhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Kotics József néprajzkutató szerint nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Egyes helyeken a gazdák csipkegallyat vágtak, és az ólajtóban keresztbe fektetve ezen át hajtották ki az állatokat, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket, míg kint vannak a legelőn. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették az állatokat, hogy sok tejet adjanak. Ebből a csipkebokorvesszőből azután ugyancsak mágikus célzattal szárat faragtak a vajköpülőhöz.

Rontás

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő vagy kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával.

Mai eső: bő termés

A pusztai kocsisok ezen a napon kötöttek szerződést a gazdákkal. A magyar halászati időszak a nép körében már a korai Árpád-korban is ilyentájt kezdődött. Azt tartották, jó lesz a termés, ha a Szent György-napi vásárban annyira esik az eső, hogy a kedvező egyezségre áldomást ivóknak besározódik az orra. A Szent György-nap előtti időszakban megszólaló béka esőtlen nyarat jelez; az e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője. Akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még a vásári áldomásozók orra is besározódik.

György, a szent

A görög egyházban György a nagy katonaszentek közé tartozik, akiket gyakran a „nagy vértanúk” névvel illetnek, és teljes katonai díszben ábrázolnak. György volt a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van a többi katonaszent között. Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, de különösképpen nagy volt György tekintélye a középkori Angliában.
Szent György (271 (?) – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítő szentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és legyőzi a gonoszt annak mindenféle alakjában.

Princz Csaba