Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak meghallgatást szerdán az Európai Parlamentben 3 magyar EP-képviselő, Sógor Csaba, Nagy József és Csáky Pál kezdeményezésére. A meghallgatáson Sógor Csaba meghívására egy romániai küldöttség is részt vett.

Szerdán, Brüsszelben, az Európai Parlamentben került sor „Az EU és az őshonos kisebbségek: Mi a tét?” című nyilvános meghallgatásra, amely az őshonos kisebbségek Európai Unión belüli jelenlegi helyzetét, illetve a változtatási lehetőségeket kívánta az érdeklődők számára feltárni, az Európai Néppárt Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi (LIBE) szakbizottsági tevékenységén belül.

A kisebbségi meghallgatás egy szakmai konferencia volt tulajdonképpen, ami megelőzi a törvénytervezet kidolgozását. Jelen pillanatban hatalmas rés tátong a jogi lehetőségek és az intézkedések között. Sógor Csaba lapunk kérdésére elmondta, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia. A Néppárt először szervezett hagyományos kisebbségi meghallgatást. Nem lehet tudni, hogy ezt azonnal követi majd a jelentés, az biztos, hogy érkezni fog a bizottsághoz egy kérdés, amire majd választ vár a frakció. Rájöttek ugyanis, hogy Európában nem a gazdasági problémák a legnagyobbak, hanem a megoldatlan kisebbségi kérdés. A Néppárt képviselői eddig is már többször elmondták, hogy kisebbségi kérdésben nem Magyarországon kell számon kérni a hiányosságokat, hanem Románián, Szlovákián, Franciaországon és más országokon. Nyilvánvaló, hogy új helyzet alakult ki 2009-től, amióta életben van a Lisszaboni Szerződés, ott a 2003-as Román Alkotmányhoz hasonlóan tételesen szerepel a kisebbségek védelme. Az új Európai Parlamentben úgy alakult, hogy a néppárti frakcióvezető egy bajor, és a civil igazság, szabadságjogok és belügyi bizottságnak — amelyik ezt meghallgatást szervezte a néppárton belül — a koordinátora szintén bajor. Ez a meghallgatás hét év munkájának az eredménye. A Néppártnak, melyben ott ülnek a szlovákok, a románok, a spanyolok, a görögök, a franciák, a ciprusiak, akik zsigerből rettegnek a kisebbségi kérdéstől, most sikerült egy kisebbségi konferenciát szervezni. Ezen a szakmai konferencián voltak politikusok, a szakbizottság (LIBE) három kisebbségi képviselője: Csáky Pál (Szlovákiai Magyarok Közösség Pártja), Nagy József (MOST–HÍD) és Sógor Csaba (RMDSZ). A bizottság első számú alelnöke: Gál Kinga (FIDESZ). A meghallgatás három szekcióban történt, mindháromban részt vettek politikusok és szakemberek, ezek előadásait hozzászólások és kérdések követték.

A meghallgatáson részt vett Monika Hohlmeier, a LIBE szakbizottság néppárti koordinátora, aki elmondta: az Európai Néppárt tervezi egy olyan irányvonal kidolgozását, amely a kisebbségek védelmét szolgálja, és amely nem a szeparatizmust, hanem az integrációt és a kulturális sokszínűség védelmét hangsúlyozza. Az eseményen Herbert Dorfmann dél-tiroli, illetve Michael Gahler német képviselő moderátor minőségben volt jelen.

A szakmai előadók sorában az osztrák dr. Gabriel Toggenburg az Európa Tanács égisze alatt elfogadott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény (FCNM) hatékonyabb alkalmazását sürgette. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet magyarországi nemzetiségi ombudsman-helyettes szerint szükség lenne egy olyan európai rendszerre, amely azonnali információt nyújtana a kisebbségi jogok megsértése esetén. Petteri Laihonen finnországi professzor azt hangsúlyozta, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamokban nincs gyakorlata az autonómia különböző formáinak. A dél-tiroli helyzetet mint jó példát Emma Lantschner osztrák professzor ismertette. Hans Heinrich Hansen FUEN-elnök a görögországi törökök és a franciaországi kisebbségek helyzetéről beszélt. Smaranda Enache romániai emberjogi aktivista elmondta: napjainkban Európában morális kérdés a kisebbségek védelme, emellett pedig a stabilitás és jólét egyik feltétele is. Véleménye szerint nagy kihívást jelent, hogy míg egyes tagállamokban ésszerű megoldás az autonómiák létrehozása a kisebbségek védelmében, addig erre a kelet-európai tagállamokban, például Romániában, nem tekintenek egy természetes megoldásként. Josef Marko a bolzánói Európai Akadémia Kisebbségi Jogi Intézetének igazgatója kihangsúlyozta, hogy kétszáz éve folyamatosan problémát jelent a többség számára a kisebbségi közösségek helyzetének rendezése, amelyben a kormányzásnak kulcsszerepe van.

Az előadók egyetértettek abban, hogy az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba az európai szintű kisebbségvédelem kialakításához. A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. Nem a szeparatizmus a cél, a kisebbségi jogokat követelők nem nacionalisták, hanem a kulturális értékek megőrzését szorgalmazták. A néppárt a jövőben is a kisebbségek pártján fog állni.

A szlovákiai MOST–HÍD EP-képviselője, Nagy József fontosnak tartja, hogy az uniós tagországok toleránsabbá váljanak. Ezért fontos, hogy biztosítva legyen a kisebbségi nyelvhasználat, az anyanyelvi oktatás mint leghatékonyabb tanulási forma és a diszkriminációmentes, kiszámítható jogi helyzet. Az EU polgárainak nyolc–tíz százaléka valamilyen kisebbséghez tartozik, s az ő jogaik érvényesítése a többségnek is ugyanúgy érdeke.

Bugár Béla, a MOST–HÍD vezetője szerint a nyelvhasználati jogok és a gyakorlat között hatalmas a szakadék. Szerinte a többségi nemzet képviselőiből hiányzik a pozitív hozzáállás.

A szlovákiai Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője, a párt korábbi elnöke, Csáky Pál kiemelte, hogy a múlt mellett a jövőről is beszélni kell, egyúttal a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy uniós szinten nincs kisebbségvédelmi normarendszer, nincs végrehajthatóság és nincs intézményrendszer sem. Csáky szerint az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba, és akkor a kisebbségi jogok a luxembourgi Európai Bíróság előtt is kikényszeríthetőek volnának.

A meghallgatáson részt vett Kalmár Ferenc, a Magyar Kormány Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa, aki úgy vélte, hogy nagy szükség volna egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amit az Európai Unió oldott volna meg, és ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére. A brassói születésű kereszténydemokrata politikus szerint a történelem mindkét oldalát tanítani kellene, mert minden nemzet történetében vannak pozitív, értékteremtő dolgok, de olyanok is, amelyekre nem büszkék.

Tőkés László, a FIDESZ–KDNP listájáról mandátumot szerzett egykori királyhágómelléki református püspök a hozzászólásához kapott két percben elmondta, hogy szerinte Székelyföldön valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget. Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene.

Bocskor Andrea, a FIDESZ kárpátaljai származású EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az uniónak oda kell figyelnie, hogy a csatlakozás előtt álló országokban betartsák a kisebbségi jogokat. Deli Andor vajdasági politikus pedig úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazott ellenőrzési eljárást kellene a tagállamokkal szemben is alkalmazni.

Hogyan tovább?

A meghallgatás a kezdeményezők szerint csak egy folyamat része. A továbbiakban politikai eszközöket is kell használni. A politikai eszközök között Sógor a diszkrimináció politikai nyilatkozatban történő szóvá tételét említette. Szerinte az Európai Uniónak rá kellene ébrednie, hogy a nemzeti kisebbségek stabilizáló tényezők. Ha békében élünk a többségi nemzettel, nem kell költeni az asszimilációra. Úgy vélte: megtörténhet, hogy az egyre nagyobb számban frissen az EU-ba áramló kisebbségek fogják felébreszteni a többséget, hogy akár kisebbségbe is kerülhet.

Gál Kinga, a FIDESZ-KDNP EP-képviselője záróbeszédében elmondta, hogy a rendezvény komoly lépés abba az irányba, hogy az Európai Parlament határozatot fogadjon el a témában, az igazi cél pedig az lenne, hogy az Európai Bizottság is lépjen ebben az ügyben, és jöjjön létre kötelező érvényű uniós jogszabály, amely védelmet biztosít az őshonos kisebbségek számára. Gál rámutatott, hogy ehhez a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban is politikai akaratra van szükség, s tisztában van azzal, hogy ez nem fog egyik napról a másikra létrejönni. A végén a résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot, amit eljuttatnak az Európai Bizottsághoz. Ebben arra kérik a Néppárt (EPP) szabadságjogokkal foglalkozó koordinátorát, hogy következő lépésként vigye tovább ezt az ügyet, és a néppárti frakció tegyen jelentéskezdeményezést az EP-ben az európai kisebbségvédelem témájában. Egy másik lehetőség az egyéni kezdeményezés. A kezdeményezést a kisebbségek európai szintű védelméről a kisebbségi frakcióközi munkacsoport minden mandátumban kidolgozta. A magyar nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve. Elfogadhatatlan az, hogy ennek a nyelvnek a használatát Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában korlátozzák.

Elek György