Szatmárnémeti

Nemkívánatos a Natura 2000

2015.12.09 - 09:31

Homoki küllő, balin, bucó, szivárványos ökle, vidra és hód miatt nyilvánítanák szinte teljes hosszában Natura 2000 övezetté a Szamos Szatmár megyei szakaszát. Nagy az ellenkezés.

Órákig vitáztak tegnap a prefektúrán azon, hogy bővüljön-e a Natura 2000 természetvédelmi övezet mérete Szatmár megyében, vagy ne bővüljön, de voltak olyan vélemények is, hogy fel kellene a már meglévő területeket is számolni. Vitáztak anélkül, hogy pontos információjuk lett volna arról, melyik település külterületén pontosan mekkora is lenne ez a jövőbeni természetvédelmi övezet, hiszen nemcsak a Szamos szinte teljes, Szatmár megyén áthúzódó szaklaszáról van szó, hanem az Érmellékről, a Nagykároly környéki Nyírségről és a batarcsi dűlőről is. Először csak a Szamos medréről beszéltek, később kiderült, hogy az egész ártér érintve van, a batarcsi polgármester kíváncsi volt, hogy pontosan melyik részre gondoltak a kezdeményezők a füves legelőjükkel kapcsolatban, mert egyrészt bővítenék a községi belterületet, másrészt, ha érintve van a legelő melletti erdő, akkor szerinte bajok lesznek, mert 25 hektár magánkézben van és mint közismert, az avasiak a „megszokottnál jobban ragaszkodnak tulajdonukhoz!”

 

Semmi információ

 

A tájékoztatás hiányára panaszkodott minden felszólaló polgármester, Szatmárnémetin kívül tucatnyi település van érintve ugyanis a természetvédelmi övezet kibővítésében, miközben a nyilvános meghívóban az állt, hogy minden településvezető térképet kapott az érintett területről. Egyébként nem csak a természetvédelmi terület részleteiről nem kaptak részletes tájékoztatást, de még azt sem tudták, kik vannak jelen a megbeszélésen a közhivatalok képviselőin kívül, egyetlen szóban sem volt említve a Natura 2000 kibővítése mellett szót emelő Milvus egyesület, a projektet kidolgozó szakértő, vagy éppen az ügyben konzultáló cég képviselője.

 

Be kell avatkozni

 

Pedig Eugeniu Avram prefektus szerint nagyon alaposan körbe kell járni a kérdést, mert a Túr menti védett területekkel korábban már nagyon befürödtek „és ha a forró kása egyszer megégette a szánkat, az alud tejet is megfújjuk”, fogalmazott Avram. Attól tartanak, hogy a Natura 2000 kibővítésével még több lesz az olyan terület a megyében, ahol védett állati és növényi élettér miatt nem lehet majd az addig megszokott területgazdálkodást végezni, a megszorításoktól félnek a gazdálkodó cégek, a vízügy, a vadásztársaság és a horgászegyesület is. Vasile Andrieş, a vízügyi igazgatóság vezetője szerint meder- és töltéskarbantartást mindaddig végezni kell, míg a Szamos mentén emberek élnek és építmények állnak, függetlenül attól, hogy ez zavarja-e a vidrákat és a hódokat, vagy sem. Daniel Dragoş fővadász szerint a kukoricásokat pusztító, túlszaporodott vaddisznókat akkor is ki kell lőni, ha az általuk belakott terület természetvédelmi övezet lesz, ha a hobbivadászatot le is kell építeniük, az állományritkítást minden körülmények között el kell végezni.

 

Védendő fajok

 

A természetvédelmi övezet bővítésének szükségessége mellett állást foglaló Milvus egyesület nevében felszólaló Nagy András Attila sajnos csak nagyon kevésszer kapott szót annak érdekében, hogy a természetvédelmi terület bővítésének és a jelen ökoszisztéma megőrzésének fontosságát felvezesse. Sajnos mindig cáfolnia kellett a felvetéseket és rá kellett mutatnia arra, hogy a megszokott életvitelt nem fogja épp annyira befolyásolni, ha új Natura 2000 területek lesznek a megyében, az ellenzők nagy többsége kevés figyelmet szentelt a természetvédelmi érdekek tiszteletben tartásának, sokkal inkább a közösségi és gazdasági érdekek mentén érveltek.

Az övezet kijelölésének indoklásában Ioan Man, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitás szakértője elmondta, a Szamos menti Natura 2000 övezetre azért lenne szükség, mert itt olyan védelemre szoruló hal- és emlősfajok élnek, mint a homoki küllő, a balin, a bucó, a szivárványos ökle, illetve a vidra és a hód, a nagykárolyi síkságon pedig fekete és fehér gólyák, barna rétihéja, kis kócsag, vörös gém él. A batarcsi dülő jellegzetes, sztyeppei legelő jelentette adottságai miatt kiemelten fontos és védendő.

Princz Csaba