Németországnak a nyitottság nagyobb gazdasági és társadalmi biztonságot nyújt, és jobban hozzájárul a béke és a szabadság megőrzéséhez, mint a bezárkózás - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.

Angela Merkel először szólalt fel a Bundestagban, amióta bejelentette, hogy ismét pályázik a CDU elnöki tisztségére, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a jövő őszi választáson.

A 2017-es költségvetés általános vitájában elmondott "programadó" beszédében kiemelte, hogy a globalizáció és a digitalizáció révén megkérdőjeleződött a szabad, demokratikus jogállamtól az erőszak állami monopóliumáig számos alapelv és érték, amely az ország újraegyesítésének idején természetes volt, megerősödött a populizmus, és sokan aggódnak a megszokott rend stabilitásáért.

Erre a kihívásra a nyitottság, a szabadságjogok és a szociális piacgazdaság melletti kiállással, a nemzetközi együttműködés és az Európai Unió megerősítésével kell válaszolni. Ez lesz a legfejlettebb iparú államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, illetve az EU-t mint intézményt összefogó G20 csoport decemberben kezdődő soros német elnökségi programjának alapja is - mondta Angela Merkel.

Az utóbbi évek gazdasági eredményeit méltatva hozzátette: a bizonytalanság és aggodalom erősödése közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a németek minden eddiginél jobban élnek.

A kancellár alapvető jelentőségűnek nevezte a politikai kommunikáció átalakulását, mint mondta, az internet és a digitalizáció révén a véleményformálás teljesen másként történik, mint 25 éve, egyre nagyobb szerepe van az olyan kevéssé ellenőrzött vagy szándékosan hamis tartalmaknak, amelyeket nem a szakmai szabályok keretei között működő újságírás hoz létre. A politikának meg kell tanulnia kezelni a többi között az álhírportálok és a manipulációra kifejlesztett, algoritmusok által vezérelt "véleményerősítő" eljárások révén kialakult új környezetet, és szükség esetén szabályoznia is kell - fejtette ki Angela Merkel, hangsúlyozva az interneten mutatkozó gyűlölködéssel szembeni fellépés fontosságát.

A többi között hozzátette, hogy a digitalizáció a korábban vártnál gyorsabb és mélyebb változásokat okoz, amire fel kell készülni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi tíz évben megduplázták az oktatásra fordított kiadásokat, és jövőre további 7 százalékkal növelik.

A német kancellár külpolitikai ügyekről szólva iránymutatónak nevezte az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (Ceta), amely szavai szerint arra példa, hogy ki lehet küszöbölni az eddigi hasonló egyezmények hibáit és emberi keretek közé lehet terelni a globalizációt.

Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump megerősítette a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet kialakításáról szóló egyezmény (TPP) felmondására irányuló szándékát, Angela Merkel - a megválasztott amerikai elnök nevének említése nélkül - aláhúzta, hogy nem örül ennek a fejleménynek, és nem tudja, hogy kinek lehet előnyös a TPP felmondása. Az viszont biztos, hogy továbbra is köttetnek majd szabadkereskedelmi egyezmények, és félő, hogy nem tartalmaznak majd olyan erős, az embereket és a környezetet szolgáló szabályokat, mint a TPP vagy a tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) - tette hozzá.

Angela Merkel eredményesnek nevezte a menekültválság kezelését, és hangsúlyozta: tovább kell dolgozni a "legális migráció" lehetőségeinek megteremtésén és az EU-Törökország megállapodáshoz hasonló egyezmények kidolgozásán más partnerekkel, elsősorban az észak-afrikai térség országaival. Megjegyezte: "sok munka áll előttünk és nagyon sok vita".

A kancellár egy sor ügyben megerősítette eddigi álláspontját. Például Németország és Törökország viszonyával kapcsolatban ismét élesen bírálta az ankarai vezetést, kiemelte, hogy semmivel sem lehet igazolni a sajtószabadság korlátozását és tömegek bebörtönzését. Ugyanakkor továbbra is fenn kell tartani a párbeszéd lehetőségét Recep Tayyip Erdogan államfővel - tette hozzá. A szíriai polgárháborúról szólva ismét bírálta Oroszországot a damaszkuszi vezetés támogatása miatt, és aláhúzta, hogy a büntetőjog eszközeivel kell fellépni azok ellen, akik kórházakat bombáznak és civileket támadnak.

A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) részéről mérsékelten, az ellenzék oldaláról hevesen bírálták a kancellárt a Bundestag költségvetési vitájában. A legélesebben az SPD-től balra álló ellenzéki párt, a Baloldal társ-frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht fogalmazott, aki szerint Németországban "ragadozókapitalizmus" alakult ki, és a kormány fontosabbnak tartja a gazdasági lobbik érdekeit, mint a lakosság életkörülményeit. A kormánynak végre komolyan kell vennie az emberek aggodalmait és változtatnia kell, mert mostani politikájával csak "egy német Donald Trump útját egyengeti a kancellári hivatal felé" - mondta Wagenknecht.