Békéssy Erzsébet, a környezetvédelmi igazgatóság vezetője egy németországi látogatáson tapasztalta meg, milyen fontos a lakossággal való jobb együttműködés. Ő maga is ezt szorgalmazza.

Június 21–28. között egy, a környezetvédelmi minisztérium által tartott továbbképzés nyomán jutott ki németországi tapasztalatszerzésre és szakmai látogatásra Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője. A német környezetvédelmi, egészségügyi és fogyasztóvédelmi minisztériumot, a környezetvédelmi ügynökséget és az ingolstadti szemétégetőt is érintő látogatás célja az volt, hogy olyan információkhoz jussanak hozzá, amelyeket itthon is tudnak hasznosítani.

— A környezetvédelmi ügynökség látogatásakor többek között azt is megfigyeltem, hogy a levegő károsanyag-tartalmát vizsgáló és kijelző köztéri paneleket — amelyeknek mérőállomásai nálunk évek óta sajnos nem is működnek — sokkal aktívabban és sokkal szélesebb körben használják, mint nálunk. Münchenben ez a rendszer nagyon jól működik, karbantartását és üzemeltetését teljes egészében az ügynökség látja el, és rögtön közbelépnek, ha meghibásodást tapasztalnak. Ezzel a rendszerrel kapcsolatban az is nagyon tetszett nekem, hogy a kijelzők nem egyetlen pontban kihelyezve mutatják a légszennyezettségi adatokat, hanem végig a forgalmasabb utak, utcák mentén, az autósok számára jelenítik meg a levegő szennyezettségének aktuális mértékét. A német környezetvédelmi szakemberek számára az egyik legfontosabb dolog, hogy minél közelebb kerülhessenek munkájuk által a lakossághoz, minél nyitottabb, átláthatóbb legyen tevékenységük és minél jobb legyen az információáramlás az intézményből kifelé és oda befelé egyaránt, a lakosság véleményét minisztériumi szinten is minden esetben figyelembe veszik. Érdekes, hogy a környezetvédelmet, az egészségügyet és a fogyasztóvédelmet ugyanaz a minisztérium kezeli, én úgy látom, hogy azért, mert az egészséges életmódhoz egészséges ételekre van szükség, amelyek csak egészséges környezetben termeszthetőek vagy állíthatóak elő.

A vízügy is a környezetvédelmi feladatok közé tartozik, ezzel kapcsolatban például Bajorországban azt láttam, hogy az árvízkérdést úgy kezelik, hogy a települések körül óriási, nagy mennyiségű víz befogadására képes medencéket hoznak létre, nem a töltést emelik, vagy a folyómedret mélyítik a megelőzés érdekében.

A természetvédelmi rendszer nagyjából úgy működik, mint nálunk, azzal a különbséggel, hogy a hatóságok és a lakosság egyaránt bővíteni és nem csökkenteni szeretnék a környezetvédelmi területek, például a Natura 2000-es övezetek méretét. Annyi a különbség, hogy Németországban hatékonyan tudatosítják az emberekben, miért fontos a természetvédelem, a törvényt elejétől végéig alkalmazzák, azaz ott a védetté nyilvánított terület hatálya alá eső és emiatt nem használható termőföldekért a tulajdonosok meg is kapják a kárpótlást, nem úgy, mint nálunk.

Németországban gyakorlatilag nincs bürokrácia a környezetvédelmi tevékenységeket érintő hatósági engedélyeket illetően, és környezetvédelmi őrség sem működik. Arra nincs is szükség, mert magánemberek és cégek is tekintettel vannak környezetükre és a másikra. Ott egyik cégvezető sem fél attól, hogy környezetvédelmi kihágások miatt megbüntetik, vagy a cégét bezárják, annyira meg tudnak felelni az előírásoknak mindenféle szempontból. Nálunk tíz évre adják egy cég környezetvédelmi engedélyét, ott lejárati idő nélkül.

Németországban 2005 óta tilos a földre hulladékot letenni, azaz nem szeméttelepeket használva szabadulnak meg a háztartási és ipari hulladéktól, hanem elégetik azt. Az ingolstadti szemétégetőt ennek érdekében hozták létre, a 180 millió eurós beruházás egy részét állami pénzekből fedezték úgy, hogy ez valójában egy magánvállalkozás. Lakott településtől távol építették ezt meg és erdőt is telepítettek köré, úgyhogy nem lehetett ellenzője a beruházásnak annak idején, még a németek körében sem. Annak ellenére, hogy egy hulladékmegsemmisítő egységről van szó, ott nem csak szemetet nem lehet látni, de még szaga sem volt, olyan patyolat tisztaság volt még a környékén is, mint a patikában, nem is lehetett tudni, hogy szeméttel foglalkoznak. Még a szemetesautók is ragyogóan tiszták ott. A szemétégetés által felszabaduló energiát nem csak hőként, de villanyáramként is hasznosítják, ami nem csak a szemétégetőt látja el árammal, de a közeli települést is, a felszabaduló hőenergiából pedig a közeli Audi-gyár fűtésigényének húsz százalékát elégítik ki. Az égetés során harminc százalék hamu keletkezik, de még ezt sem szórják ki a talajra, hanem betonba keverve az autópályák mellett húzódó hangfogó falakba kerül.

Amit szeretnék itthon is gyakorlatba ültetni, az az, amit eddig is szorgalmaztam: a lakossággal való jobb együttműködés, az emberek felé való nyitás. Ezt remélem elő tudom segíteni azzal is, hogy a müncheni környezetvédelmi igazgatóság egyik munkatársát meghívom Szatmárnémetibe, ahol elmondhatja, hogy a német példa hogyan is működhetne a gyakorlatban itthon is. Sok egyéb érdekesség és hasznos dolog, amit láttam, sajnos túllépi a hatásköröm, ezeket már minisztériumi vagy kormányszinten lehetne életbe léptetni Romániában is.

Princz Csaba