Szó szerint a tűzzel játszunk tarlóégetéskor — főleg szeles időben. Udvariban 8 hektáron lángolt a mező a növénytermesztés egyik legvitatottabb és törvényileg tiltott „munkafolyamata” miatt.

Itt a tavasz, megkezdődtek a mezőgazdasági munkák és velük együtt a tarlóégetések is — bár nem babonásak, de ugyancsak forró hétkezdést tudhatnak maguk mögött a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség lánglovagjai, akiket március 13-án, hétfőn zsinórban öt tarló- és aljnövényzettűzhöz riasztottak. Turcon 30 áron, Nagygércén öt áron, Szatmárnémetiben, a Szőkemocsáron pedig 12 áron égett a növényzet — ám mindezek csak apró lángocskáknak számítanak Szatmárudvarihoz képest, ahol nem kevesebb mint 8 hektárnyi területet vetettek a lángok martalékává. Teljesen szándékosan és két fordulóban: az egykori tó területén először két hektárt gyújtott meg „tisztítás” céljából a disznóhizlaldát működtető vállalkozó, majd úgy gondolta, ha már lúd, legyen kövér alapon megtisztítja, azaz felégeti a terület többi részét is, s így végül nyolc hektár lángolt az erős szélben. A helyszínre kétszer is riasztott tűzoltók biztosították a környéket és őrszemeket állítottak — ennél többet nekik sajnos nem áll jogukban tenni. A felelősségre vonás és bírságolás már a rendőrség dolga, a tarlóégetés ugyanis a törvény által büntetendő cselekménynek számít, és csak bizonyos kivételes esetekben, a környezetvédelmi ügynökség speciális engedélyével lehet(ne) alkalmazni — ha a növényvédelmi szakhatóság olyan kórokozók megjelenését állapítja meg, amelyeket kizárólag úgy lehet elpusztítani, ha felégetik a termőföld növényzetét. Az egyik legősibb területtisztító módszer ugyanis a szántóföldi növénytermesztés egyik legvitatottabb „munkafolyamata” is. Számos előnye közül a legnagyobb, hogy gyors, olcsó, hatékony, hiszen az elszáradt növényzettől égetéssel a legkönnyebb megtisztítani a területet, ugyanakkor lényegesen több az olyan hátrány, amely feltétlenül átgondolásra kell késztessen mindenkit, aki élni kíván vele. Az égetés támogatói azzal érvelnek, hogy elpusztítható a gyommagvak, a kártevők és a kórokozók nagy része — ezzel szemben a valóság az, hogy a pusztítás csak a felszínre, illetve az alatta lévő néhány centiméteres rétegre terjed ki. Ugyanakkor az égetés során károsodnak a hasznos bioszervezetek is, megbomlik a környezet biológiai egyensúlya, és nem elenyésző a vadak pusztulása sem. És a törvény is szigorúan, pontosabban borsosan bünteti — magánszemélyek esetében 3000 és 6000 ezer lej közötti, míg jogi személyek esetében 25 000 és 50 000 lej közötti bírságot róhatnak ki a „gyújtogatóra”.

A tűzoltóság mindazonáltal felhívja a figyelmet és kéri a lakosságot: kertekben, udvarokon és a lakott területeken kívüli tarló égetését kizárólag nappal és mindenképp szélcsendes időben végezzék! A tüzet tartsák állandó felügyelet alatt és szigeteljék el az utaktól, épületektől, erdőktől, a 10 hektárnál nagyobb területeken pedig szakaszosan végezzék, és csak az egyik szakasz felégetése után gyújtsák meg a következőt.

Szabó Kinga Mária