Hatalmas krízist robbantott ki az európai műtrágyapiacon, hogy idén elszabadultak az iparág fő költségtényezőjének számító gázárak — tájékoztat a Partiumi Falugazdász. Az elmúlt évi mélyponton a gáz három euróba került megawattóránként, idén ősszel viszont az árak már átlépték a 100 eurós történelmi mértéket, sőt, időszakonként még ennél is magasabbra szöktek. A gázár a mezőgazdaságban a legnagyobb mennyiségben felhasznált nitrogénműtrágyák előállítási költségének 75–80 százalékát is kiteheti, vagyis döntő jelentőségű a gyártás folyamatában.

Az elképesztő árváltozások és áringadozások miatt az európai gyártók sorra jelentették be, hogy leállnak a műtrágyatermeléssel. Iparági becslések szerint Európában eddig 500–800 ezer tonna nitrogéntípusú műtrágya eshetett ki a termelésből, és e mennyiség tovább növekedhet, ha a gyárak tartósabban is korlátozzák működésüket.

Elemzők szerint a műtrágyapiaci krízis és bizonytalanság mezőgazdasági szempontból azért veszélyes, mert műtrágyák nélkül ma nem lehet hatékonyan termelni. Más oldalról nézve viszont a gazdálkodók csapdahelyzetbe kerülnek, mert ha beszerzik és kijuttatják az agrártechnológiai szempontból szükséges műtrágyákat, termelési költségeik jelentősen nőnek, és ezek veszélybe sodorhatják a gazdálkodás jövedelmezőségét a nagyobb termés ellenére is. Az igazán rossz hírt azonban mindenki számára az jelentheti, hogy bármelyik verzió valósul is meg, a mezőgazdasági és élelmiszeripari végtermékek áremelkedését vonhatja maga után. Ha a jövő évi termésátlagok kisebbek lesznek, az árukínálat csökkenhet jelentősen, ha viszont a termelői költségek növekednek, ez lehet árfelhajtó tényező a világpiacon. A nagyobb terményárak a takarmányok további drágulásával az állati termékeknél is áremelkedést okozhatnak, így a mostani energia- és műtrágyaválság az egész élelmiszerszektoron végiggyűrűzhet, és kedvezőtlen hatásait pedig végső soron a fogyasztóknak kell majd elszenvedniük — írja a Partiumi Falugazdász.

Vincze Sándor pusztadaróci gazdálkodó szerkesztőségünk megkeresésére mérsékelt örömmel, de kétségbeesését is elismerve elmondta, hogy az őszi búza vetéséhez szükséges műtrágyát már megvásárolták korábban, most viszont háromszorosára emelkedett a műtrágya ára. A pusztadaróci, valamint a környékbeli gazdák egy lázári lerakatból szerzik be a műtrágyát, ott még van, de nem lehet tudni, meddig. A komplex műtrágya tonnája 3000–3500 lej.

Az EU korlátozni akarja a műtrágya használatát, hogy maximum kétszáz kilót szórjanak egy hektárra, s ezzel valamilyen módon csökkentsék a talaj szennyezését. Ez viszont a terméshozam csökkenéséhez vezet. Ebben a térségben kevés az olyan gazda, aki megengedi magának, hogy ötszáz kiló műtrágyát szórjon a búzaföldre. Vincze Sándor jelenleg a legnagyobb problémának a csapadékhiányt tartja, nem lehet szántani, a talajlazító úgy-ahogy belemegy a földbe, de a késeket hetente kell élezni, sokszor cserélni. Kedd éjjel 4,5 liter eső esett egy négyzetméter területre, a meteorológusok ígérnek csapadékot a hét folyamán, de nem lehet tudni, hogy abból mennyi valósul meg.

Kovács Endre arról beszélt, hogy nagyon sok gazda kivár, azt remélve, hogy csökkenni fog a műtrágya ára, mások pedig attól tartanak, hogy további drágulás jön, vagy akár hiánycikk lesz a műtrágya. Kovács elmondta, hogy a piskolti gazdák általában 250–300 kiló műtrágyát szórnak egy hektár földre. Az őszi búza vetésekor a műtrágyát betárcsázzák a földbe, most viszont a szárazság miatt nehezen halad a szántás. Ezekben a napokban lehet számítani csapadékra, remélhetően a hétvégén el lehet kezdeni a szántást.

Elek György