A magyarországi lakosság elengedhetetlennek tartja a védőoltásokat az egészség megőrzése érdekében és kiáll az immunizálás mellett. Románia viszont egyike azoknak az országoknak, ahol a legerősebb az oltás-ellenes mozgalom Európában.

Magyarországon ettől az ősztől kötelezővé teszik az ingyenesen elérhető bárányhimlő elleni oltást a kisgyermekek számára, a Századvég pedig megvizsgálta a védőoltásokkal kapcsolatos társadalmi attitűdöket.A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a válaszadók közel háromnegyede (74 százaléka) nélkülözhetetlennek tartja a védőoltásokat az egészségmegőrzés szempontjából, további 15 százalékuk pedig inkább egyetért a védelem ezen eszközének alkalmazásával. Elenyészőnek tekinthető azok aránya, akik ettől eltérő álláspontot képviselnek (9 százalék).

A lakosság még fontosabbnak ítéli a védőoltásokat a gyermekek esetében: a megkérdezettek 93 százaléka tartja indokoltnak, hogy a gyermekek védőoltására minél hamarabb sor kerüljön, és pusztán 5 százalékuk vélekedik eltérően. Kiemelték, hogy a lakosság meghatározó többségének (88 százalékának) elvi szinten sincs ellenérzése a védőoltásokkal szemben, míg az ellenzők tábora ebben a közegben is marginális (10 százalék). Összegezve elmondható, hogy a magyar lakosság kulcsfontosságúnak tartja a védőoltások alkalmazását, különös tekintettel a kisgyermekek esetében, és elviekben sem kifogásolja a betegségek megelőzésének e módját. Ezzel összhangban a válaszadók 91 százaléka egyetért azzal, hogy a magyar kormányzat 2019 őszétől kötelezővé teszi a gyermekek bárányhimlő elleni védőoltását, és pusztán 7 százalékuk nem támogatja az intézkedést.

Ezzel szemben Európa szerte nő az oltásszkepticizmus, Románia, Lengyelország, Ukrajna és Olaszország pedig azon országok élvonalába tartozik, ahol az oltásellenes mozgalmak folyamatosan erősödnek. Ennek „köszönhető”, hogy 2016-ban minden eddiginél nagyobb kanyaró-járvány robbant ki idehaza, a 17 ezer esetet és 64 halottat számláló ragály pedig főként a beoltatlan gyermekeket érintette – és érinti mind a mai napig, hiszen továbbra is hétről-hétre nő a megbetegedések száma. Az oltásellenesség egyébként főként akkor hatalmasodott el Romániában, amikor 10 évvel ezelőtt a kormány a diáklányok HPV elleni immunizálásával próbálkozott: hazai ismert személyiségek, vallási csoportosulások, bloggerek szólaltak fel akkor az immunizálás ellen és gördítették maguk előtt, lavinát indítva.

A megbetegedések számának robbanásszerű növekedéséhez pedig az oltásellenesek mellett jócskán hozzájárult az is, hogy a lakosság bizalmatlan a hatóságokkal szemben, amelyek gyakran képtelenek voltak időben beszerezni a kötelező oltásokhoz szükséges vakcinákat, de a szegénység és tájékozatalanság is rányomta bélyegét minderre.

Porosodó oltástörvény

Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint, a kanyaró–mumpsz–rózsahimlő elleni védőoltást utasítják vissza a legnagyobb mértékben Romániában. Az elmúlt évek kanyarójárványa pedig továbbra ébresztette fel sem az egészségügyi minisztériumot, sem a törvényhozókat ahhoz, hogy újragondolják a szétcsúszó, megtépázott oltásprogramot. A hazai oltástörvény már két éve a parlamentben porosodik: 2017-ben majdnem megszavazták, de akkor csak a szenátus bólintott rá, a képviselőház jóváhagyása még várat magára. A román oltástörvény egyik buktatója az volt, hogy többek között előírta volna, hogy azokat, akik megtagadják a kötelező, országos programba foglalt immunizálásokat, azoknak a vakcináknak a beadását, melyek – mint például a kanyaró is – már eltűntnek, felszámoltnak hitt fertőző betegségek okozóitól védenek, büntetéssel sújthatnák. Erről végül a törvényhozók letettek, viszont úgy próbálnának meg nyomás gyakorolni a szülőkre, hogy a gyerekek bölcsődei, óvodai vagy iskolai beíratásához oltási bizonylatot kelljen mellékelni, vagy háziorvosi igazolást arról, ha valamely vakcina beadása ellenjavallt. Ha a gyermek nem kapta meg a korának megfelelő kötelező védőoltások mindegyikét, az oktatási intézménynek és az egészségügyi hatóságoknak egy éven belül gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerek ellenállóvá váljon az oltásprogramban nevesített ragályos betegségekkel szemben.

Az oltástörvény és az oltási tervben szereplő vakcinák nélkül pedig úgy tűnik, hiábavaló időtöltés, ha a közegészségügyi hatóságok és egyéb egészségügyi intézmények olykor egy-egy semmitmondó közleményt küldenek ki a lakosság tájékoztatására, vagy éppen minden évben felhívják a figyelmet az Európai Védőoltási Hétre. Addig, amíg nincs korrekt módon szabályozva az immunizálás, továbbra is hiányoznak a szükséges védőoltások és a családorvosi és a szociális rendszer alulfinanszírozott és túlbürokratizált ahhoz, hogy az oltásokat népszerűsítse és tegyen azért, hogy növelje az arányokat, ráadásul hazai ismert személyiségek és az ortodox egyház is az immunizálások ellen lobbizik, a helyzet nem igazán fog javulni.

Hezitál a lakosság

Nemrég egy felmérés is rávilágított: a vakcinákkal és az immunizálással kapcsolatban ambivalens érzései vannak a romániaiknak, homályosak a fogalmaik az oltásokról. A Háziorvosok Országos Szövetsége által rendelt szociológiai felmérés szerint, mely az INSCOP Research közvéleménykutató, a Bukaresti Egyetem és a Román Mikrobiológiai Társaság közreműködése révén készült el, a megkérdezettek 62,7 százaléka egyetért a gyermekek kötelező immunizálásával, míg 81,1 százalékük szükségesnek gondolja, a válaszadók mintegy fele van ugyanakkor meggyőződve arról, hogy az oltásnak több haszna, mint veszélye van. Ami az influenza elleni immunizálást illeti, a felmért lakosok 80 százaléka sem az előző, sem a jelenleg is tartó szezonban nem oltatta be magát a vírus ellen. A válaszadók több, mint fele úgy gondolja, az oltások nagyon súlyos betegségektől védenek meg, 7,4 százalékuk azonban ezt visszautasítja. Csak a lakosok fele ért egyet azzal, hogy a védőoltások jelentik az egyedüli módját annak, hogy bizonyos fertőző betegségektől megóvjanak, 10,5 százalékuk pedig határozottan nem ért egyet ezzel.

Bumbuluț Krisztina