A testület szerdai határozatában elutasította az ombudsman óvását, egyúttal felhívta a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire.

Az alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette, hogy - amennyiben az államfő nem hosszabbítja meg a rendkívüli állapotot - péntektől a hatóságoknak legalább három napig semmilyen jogalapjuk nem lesz arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést a fertőzésveszély csökkentése érdekében. A kormány ugyanis csak hétfőn fogadta el és terjesztette a parlament elé azt a törvénytervezetet, amelyben a koronavírus-járvány megfékezése érdekében a veszélyhelyzet idején bevezethető óvintézkedéseket részletezi.

A polgárok szabadságjogait ideiglenesen korlátozó törvény így leghamarabb jövő héten léphet hatályba, akkor is, ha szerda estig megkapja a parlament mindkét házának jóváhagyását, a jogszabály kihirdetése előtt ugyanis legalább két napot kell biztosítani arra, hogy a törvényhozók - ha szükségesnek tartják - alkotmányossági normakontrollt kérjenek, de kihirdetése után is csak a Hivatalos Közlönyben való publikálása után három nappal lép hatályba.

Az alkotmánybíróság döntése nyomán semmi sem akadályozza meg a veszélyhelyzet kihirdetését közvetlenül a csütörtökön éjfélkor lejáró rendkívüli állapot után, de a megszorító intézkedések bevezetésére a kormánynak csak akkor nyílik lehetősége, ha megkapja rá a törvényi felhatalmazást a parlamenttől, és az hatályba is lép.

Klaus Iohannis államfő keddi nyilatkozata szerint a rendkívüli állapot után csak részlegesen oldanák fel a kijárási korlátozásokat Romániában. A település elhagyását továbbra is csak indokolt esetekben, az utazás halaszthatatlan voltát indokló előre megírt nyilatkozatokkal engedélyezik. Kötelezővé válik a védőmaszk viselése minden zárt térben és kötelező lesz a legalább másfél méteres távolságtartás.

MTI