A nemrégiben lezárult „nagyon érdekes és zaklatott” parlamenti ülésszakot, az elért eredményeket és sikertelenségeket foglalták össze közös sajtótájékoztatójuk a szatmári honatyák.

Mint eddig is egy-egy parlamenti ülésszak végén, a Szatmár megyei RMDSZ-es honatyák — Turos Lóránd szenátor, Erdei D. István és Magyar Lóránd képviselők — közösen summázták a hátuk mögött hagyott hónapokat, röviden összefoglalva munkájukat, az elért eredményeket vagy éppen sikertelenségeket, a többféle módon értelmezhető törvényeket és a sok esetben hiányzó módszertant. „Nagyon érdekes, zsúfolt és zaklatott parlamenti ülésszakot zártunk, melynek ideje alatt az RMDSZ igyekezett olyan törvénykezéseket kezdeményezni, megszavazni, melyek egy élhető Erdélyt, konkrét gazdaságot és a közúti-vasúti infrastruktúra fejlődését biztosítja — azaz hogy Erdélybe is jusson pénz közúti és vasúti beruházásokra, nem csak az ország többi részébe. Némiképp hihetetlen, de tény: ma, itt a XXI. században Bukarest az egyetlen olyan Európai Uniós főváros, amelyet nem köt össze autópálya egyetlen másik uniós fővárossal sem. De ha már az infrastruktúrát említettem: mindenképp sikerként könyvelhetjük el, hogy a kormány pénzt különített el Szatmárnémeti kerülőútjának és az újabb Szamos-híd megépítésére s előbbi munkálatai hamarosan meg is kezdődnek.” — fogalmazott a sajtótájékoztatót rangidősként indító Erdei D. István képviselő. A költségvetési bizottság tagjaként emlékeztetett az adótörvénykönyvbe becsúszott hibák kiigazítására is, hiszen mint mondta, a puding próbája az evés, tökéletes törvényt gyakorlati alkalmazás nélkül nem lehet alkotni, az alkalmazás során felszínre kerülő hibákat pedig orvosolni kell — az adótörvénykönyv pozitívumai között említve a telekadók terén történt módosításokat, az egyház támogatását, és a parókiák adómentességét is. Az összefoglalóból nem maradt ki természetesen az egységes bértörvény sem, amelyre nagy szüksége volt már az országnak az egyenlőtlenségek ha nem is teljes eltörlése, de legalább jelentős csökkentése érdekében. A politikus ugyanakkor ismételten elmondta: ugyanilyen sürgős lenne megtalálni annak a módját, hogy a privát szférában is jelentősen emelkedjenek a fizetések és ott is megszűnjenek a keresetek közötti egyenlőtlenségek. „Annó, a '90-es évek közepén és a nagy romániai vállalatok bezárása vagy több kis vállalatra való felaprózása idején még az volt a szlogen: mindegy mekkora fizetést ad, csak jöjjön az a külföldi befektető és biztosítson munkahelyet — akkor sem volt ez így teljesen tisztességes, ma már pedig még kevésbé az, hogy egy ugyanolyan jól (sőt, lehet jobban is) dolgozó munkás egy németországi kollégája fizetésének alig töredékét kapja meg ugyanazon nagyvállalaton belül.”

 Egy törvény legyen konkrét!

 A kulturális bizottság alelnöki tisztségét betöltő Turos Lóránd szenátor — az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) egykori tagjaként is — üdvözölte a közmédia finanszírozási reformját. Eddig ugyanis lakossági adóból működtették őket (a villanyszámlákon megjelent és oly sokak által oly sokszor vitatott „tévé meg rádiópénz”) és folyamatosan alulfinanszírozottak voltak, mert mint rámutatott, egyik kormánynak sem volt mersze emelni a finanszírozás/adó összegét. Az új törvény értelmében ezentúl a közszolgálati televízió és rádió az állami költségvetésből lesz finanszírozva, sőt, külön kitét garantálja a kisebbségek nyelvén szóló műsorok finanszírozásának biztosítását. Nem mellékesen az ősz folyamán mindkét intézmény élére versenyvizsgával kerül majd új ügyvezető igazgató és az intézményeknek lesz külön elnökük is.

Egyes jogszabályok különböző módon való értelmezhetőségét az oly sok vihart kavart „szemétdíjjal” példázta a szenátor, rámutatva: a gazdasági bizottságban parlamenter kollégái is elismerték a határozat alkalmazhatatlanságát, hiszen nem volt pontosítva, ki is kell fizessen: a hulladékot termelő lakosság, az önkormányzat, vagy esetleg a szeméttelep. „Senkinek nincs mersze kimondani, pedig tény: ha szelektív hulladékgyűjtést akarunk, annak vannak költségei. A kérdés már csak az, kinek kell ezt kifizetnie.” — magyarázta, hangsúlyozva: nem szabad olyan törvényeket hozni és alkalmazni, amelyek nem egyértelműek és túl sokféleképen értelmezhetőek.

 Nem csak törvény, módszertan is kell hozzá

 „Első mandátumos képviselőként némiképp szerencsém is volt, ugyanis „örököltem” pár törvénymódosító javaslatot elődeimtől a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságban, melyek a vidéken élők életminőségének javítását célozza és amelyek közül többet is sikerült jogerőre emelnünk” — fogalmazott Magyar Lóránd, első s talán legfontosabbként az állattartók és állattartó egyesületek legelők utáni támogatását említve. „Az elmúlt években sok problémájuk volt ezzel kapcsolatban, nem tudtak támogatásokat igényelni, mivel nem rendelkeztek a legelők tulajdonjogi irataival, ám az új jogszabály könnyít a helyzetükön. De említeném a napszámostörvény módosítását is, melynek értelmében az eddig 20 helyett most már 180 napot dolgozhatnak; és azt is, hogy az új erdőgazdálkodási törvénybe négy javaslatunk is bekerült, melyek közül a legfontosabb a tűzifa beszerzését könnyebbé tevő módosítás.” — sorolta, a pozitívumok között említve a sertésfarmok támogatását célzó tervezetet is. „Valamikor ez egy igencsak virágzó ágazat volt, ma pedig szinte zömében csak külföldi, elsősorban lengyelországi disznóhúst eszünk. Remélhetően a támogatással ismét fellendül az itthoni iparág is.” — mondta, nem rejtve véka alá azt sem, hogy az alkalmazási módszertan hiánya miatt több nagyon jó és hasznos törvényt nem lehet még mindig életbe léptetni. „Azt most nem emelném ki mennyire fontos és hasznos az élelmiszerpazarlás elleni törvény és mekkora segítséget jelenthetne a szociális ellátást biztosító szervezeteknek, mert ezzel mindenki tisztában van s épp ezért még inkább felháborító, hogy az alkalmazási módszertan kidolgozásához hozzá sem volt kezdve és egyhamar nem is lesz, hiszen év végiéig elnapolták. Nincs megoldva az állami tetemek megsemmisítésének problémája sem — eddig az önkormányzatok kötötték a szerződést az országban lévő kettő (!) elszállító-megsemmisítő céggel, idén januártól azonban már csak a megyei tanácsok köthetnek szerződést, de hogy milyen módszertan alapján, azt senki nem tudja még most, nyár derekán sem.” — mutatott rá.

Sajtótájékoztatójuk végén mindhárom politikus úgy összegzett: elégedettek az eddigi időszakkal, amely „nem volt rossz, de természetesen mindig van helye jobbnak is.”

 Szabó Kinga Mária