A munkaerő-piaci hiány komoly nehézségek elé állítja a szatmári munkáltatókat, s van aki Tunéziából érkezett dolgozókkal igyekszik ezt orvosolni — furcsa szóbeszédeket indítva el Batizon.

Furcsábbnál-furcsább szóbeszédek kaptak lábra és terjedtek Batizon, hiszen a faluban igazán nem nevezhető mindennapi megszokott jelenségnek a kendőbe burkolt muszlim nők és a sötét bőrű, érzékelhetően „nem idevaló” férfiak látványa — természetes (?), hogy a közvélemény migránsokról kezdett beszélni, a lakóhelyükül szolgáló helyi motelt pedig egyfajta migráns-szállásnak tekinteni. A lapunkhoz beérkezett jelzések nyomán felvettük a kapcsolatot az idegenrendészeti hivatal megyei kirendeltségével, ahol megtudtuk: Batizon valóban tartózkodik tíz tunéziai állampolgár — de messze nem migránsok, hanem 35 napig érvényes, üzleti vízummal rendelkező dolgozók, akik az megye egyik legnagyobb vállalatához, a Dräxlmaier céghez érkeztek és pár hét múlva tovább is utaznak a cégcsoport egy másik, ugyancsak romániai telephelyére. Megkeresésünkre pedig a vállalattól a következő hivatalos választ kaptuk: „A munkaerőpiac komoly kihívások elé állítja a szatmári munkáltatókat, ez egy általános helyzet Románia szerte. A tunéziai alkalmazottak csoportja korlátozott ideig tartózkodik Romániában, a cégcsoporton belüli tapasztalatcsere program résztvevőiként. A Dräxlmaier egy globális jelenléttel rendelkező vállalat, több mint 60 000 alkalmazottal, négy kontinens több mint 20 országában; a csoport minden vállalatánál van tapasztalatcsere program, amely a cég tevékenység típusához kapcsolódik. Ugyanígy a román munkavállalók más országba utazhatnak annak érdekében, hogy minden szükséges információt megkapjanak, mielőtt egy új projektben kezdenének dolgozni a saját országukban. A tapasztalatcsere lehetősége a cégcsoport egyik erőssége, és biztosítja, hogy világszerte egyformán magas minőségű termékeket állítsunk elő, egyformán magas színvonalú munkamódszerek segítségével.”

Egyébként nem a cégcsoport az egyetlen a megyében, ahol afrikai munkások dolgoznak, a legnagyobb csirkefeldolgozónál például menedékjogot kapottak végzik az állatok a muszlim vallás előírásainak megfelelő leölését-feldolgozását a franciaországi exportra szállított termékek esetében.