A kenyeret árusító helyek fele bezárhat januártól, a malom- és pékipari szervezetek ugyanis szigorúbb feltételekhez kötnék a péktermékek forgalmazását. A pékségeket hátrányosan érinti.

Amennyiben a kormány még szeptember elseje előtt szavaz a ROMPAN által előterjesztett módosító javaslatról, jövő január elsejétől felére csökkenhet azon üzletek száma, ahol kenyeret és sütőipari termékeket lehet árusítani — jelentette be a hét végén Aurel Popescu, a sütőipari munkáltatói szövetség elnöke. Országos viszonylatban jelenleg mintegy 150 000 üzletben lehet kenyeret és péksüteményeket vásárolni, de felére csökkenhet az értékesítési pontok száma, ha januártól csak kijelölt üzlethelyiségekben, illetve azokban a boltokban lehet majd kenyeret forgalmazni, ahol speciális helyet alakította ki e célra.

Jelenleg teljes fejetlenség uralja a piacot, kenyeret vásárolhatunk a zöldségpiacon, az utcasarki bódéban, a bevásárlóközpontokban ráadásul mosószerek és ruhaneműk között kapnak helyet a péktermékek. Ezért tartottuk fontosnak a kezdeményezést, hogy a jövőben csakis kijelölt üzlethelyiségekben, illetve a nagyobb boltok elkülönített részlegeiről lehessen beszerezni a kenyeret, de a jogszabály által előírt speciális körülmények biztosításához időt kell adni az üzletvezetőknek. A szigorítás civilizált körülményeket teremt végre a sütőipari termékek forgalmazása terén, véli Popescu. Szerinte a fogyasztó érdekét szolgálja, ha nagyobb választék áll majd rendelkezésére, a speciális körülmények kialakításával ugyanis az üzleteknek az lesz az érdekük, hogy minél szélesebb felhozatalt biztosítsanak. Nincsen ebben semmi rendkívüli, így működik ez az Európai Unió teljes területén, sőt '90 előtt nálunk is így volt, a rendelkezések betartását így könnyebb lesz ellenőrizni is, véli a szövetség elnöke.

Hátrányosnak tartja

Meggondolatlannak tartja a ROMPAN elnökének kijelentését Kaiser Stefan, az egyik szatmárnémeti pékség tulajdonosa, és emlékeztet arra, hogy az élelmiszerek forgalmazásának feltételeit eddig is törvény szabályozta. Most is meg van határozva, hogy az élelmiszerektől, kenyértől milyen távolságban lehet egyéb fogyasztási cikket tárolni, tehát a további szigorítás indokolatlan, és biztos, hogy a sütőipari cégeket hátrányosan érinti, a pékségek érdeke ugyanis épp az, hogy minél több helyen értékesíthessék termékeiket. Arra a kérdésre, hogy a kenyér áfájának csökkentése után a fogyasztók számíthatnak-e arra, hogy azzal arányos mértékben csökken a sütőipari termékek ára, Kaiser elmondta: a kormány intézkedése csak kompenzálja azt a veszteséget, amit az elmúlt időszakban elkönyveltek. Rámutatott: a kenyér nemcsak lisztből áll, a gáz-, villany- és üzemanyag ára pedig nem csökkent, a fizetések sem lettek alacsonyabbak, tehát aki tisztességesen dolgozik, az szeptembertől sem tudja majd olcsóbban adni a sütőipari termékeit.

Mennyi a fogyasztás?

A kenyérfogyasztás az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett: míg 2000-ben évente 1,8 millió tonna péktermék fogyott, 2010-ben már alig 588 ezer tonnát vásároltak — figyelmeztetett Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A kenyér áfáját 2000-ben 11-ről 19 százalékra emelték, a következő négy évben a fogyasztás közel felére esett vissza. Amikor az adó a mostani 24 százalékra nőtt, a fogyasztás évi 588 ezer tonnára csökkent. Az egy főre eső évi kenyérfogyasztás kevesebb mint 30 kilogramm, ezzel szemben az európai uniós átlag évi 80 kilogramm, a különbség az adócsalás mértékét igazolja. Az AIB International felmérése szerint Romániában fogy évente a legtöbb kenyér, egy lakos évente 97 kilogramm kenyeret fogyaszt.