Sérti az alkotmányt a parlament nyári rendkívüli ülésszakán megszavazott, a kisebbségi anyanyelvhasználatról is rendelkező új közigazgatási kódex — állapította meg az alkotmánybíróság.

A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a képviselőház. A jogszabály ellen a jobboldali államfő, illetve a jobbközép ellenzék emelt alkotmányossági óvást. Egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, ugyanakkor a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták. A kódex a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz. A taláros testület szerint sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni — tudatta az Agerpres hírügynökség. Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után hozta meg döntését. A testület keddi határozatát ismertető első beszámolókból nem derült ki, hogy a taláros testület helyt adott-e a magyarság jogait elvitató óvásoknak is, vagy csak procedurális hibák miatt minősítette alkotmánysértőnek a jogszabályt. Az új közigazgatási kódexbe foglalt kisebbségvédelmi előírások egyelőre nem léphetnek hatályba. A tervezet visszatér a parlamentbe, amely várhatóan az alkotmánybíróság később megjelenő indoklásának függvényében fogja kiigazítani a jogszabályt.

Gyors megoldást sürgetnek

„Egy modernebb közigazgatási rendszerre van szüksége Romániának, egy olyan kerettörvényre, amely egyfelől egyetlen jogszabályba gyűjti a közigazgatás különböző területeit szabályozó törvényeket, másfelől egy komoly közigazgatási reformot irányoz elő. Az RMDSZ támogatta az új közigazgatási kerettörvény elfogadását, és abban bízunk, hogy az alkotmánybíróság mai döntése csupán ideiglenesen jelent akadályt egy hatékonyabb közigazgatást előíró jogszabály megalkotásának útjában” — nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kedden, azt követően, hogy az alkotmánybíróság döntött az új közigazgatási törvénykönyvvel kapcsolatos óvásról.

Az alkotmánybíróság hivatalos indoklását követően egy javított törvénytervezetről kell tárgyaljon a parlament, hiszen minden politikai alakulat belátja, hogy szükség van egy új közigazgatási törvénykönyvre — mutatott rá Cseke Attila. Hozzátette: az RMDSZ javaslatai alapján az új közigazgatási törvénykönyv egy sokkal modernebb közigazgatási rendszer szabályait alapozta volna meg, amely garanciát jelentene a meglévő anyanyelvhasználati jogokra, és kibővítené azokat, konkrét decentralizációs folyamatokat szabályoz, törvénybe foglalja a helyi autonómia elveit, és az alkotmányossági keretekre korlátozná a prefektus hatáskörét.

A szenátor emlékeztetett: az RMDSZ javaslatára bekerült az új közigazgatási törvénykönyvbe, hogy önkormányzati döntéssel ott is lehessen alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, magyarul is ki kelljen írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot, de a jogszabály kiterjesztette az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra, az önkormányzatokon pedig anyanyelvű formanyomtatványok segítették volna az ügyintézést. Nem utolsósorban az új közigazgatási törvénykönyvben azt is tisztázták, hogy a megszerzett anyanyelvhasználati jogok ott sem csorbulnak, ahol időközben 20 százalék alá esik a magyar közösség aránya.