Az afrikaisertéspestis-járvány a romániai mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája, a szakhatóságok pedig az elmúlt hónapokban rendeletekkel próbálták szabályozni a sertéstartást. Állattartók, mezőgazdasági szakemberek és ipari sertéstartók is több alkalommal nyilvánítottak negatív véleményt az elkészült tervezetek kapcsán. Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának az alelnöke is többször kritizálta a tervezeteket, amelyek végül nem léptek érvénybe. Az RMDSZ-es szakpolitikus elsősorban azt sérelmezte, hogy az afrikai sertéspestis kordában tartásával a háztáji sertéstartás ellen dolgoznak. Volt tervezet, amely csak jogi személyeknek engedélyezte a sertések szaporítását, és volt, amelyik egyenesen megtiltotta azt a kisgazdáknak. „Minden egyes tervezet kapcsán kértük: ne korlátozzák a kisgazdaságokat, a háztáji sertéstartókat, sem a kereskedelemben, sem pedig a szaporításban! Ez volt és marad az RMDSZ állaspontja. De természetesen azt is tudjuk, hogy az afrikai sertéspestis terjedését meg kell állítani, szigorú, de betartható biobiztonsági előírásokat kell bevezetni, a nagy sertésfarmok működését pedig ne befolyásolja az, ha a közelben egy háztáji gazdaságban megjelenik a betegség!” — mondja Magyar Lóránd.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) a napokban pontosításokat hozott nyilvánosságra a legutóbbi, szintén nagy port kavart tervezet kapcsán. Mint közleményében olvasható, nem tervezi annak bevezetését, hogy a háztáji sertéstartók esetében limitálják a tartható állatok számát, vagy tiltsák a szaporítást és kereskedelmet. Viszont be kell vezetni néhány szabályt, amelyek betartását ellenőrizni is fogják — ilyen a háztartásban keletkező moslékkal való etetés vagy a lábbelik fertőtlenítése az ólba lépés előtt. „Nem volt rövid folyamat, de végre halló fülekre talált az érvelésünk, és ezzel a józan ész győzedelmeskedett. Romániában hagyománya van a háztáji sertéstartásnak, gazdaságok biztos éves bevételforrását, sok esetben családok megélhetését is jelenti a szaporítás és eladás” — fűzi hozzá Magyar Lóránd.
Az ANSVSA közleménye szerint tovább kell folytatni a küzdelmet a betegség terjedése ellen, bár sikerült jelentősen csökkenteni a járványügyi gócpontok számát. A 2019-es év szeptemberében 1220 ilyet tartottak számon, ez mára 236-ra csökkent. Figyelni kell viszont arra, hogy a meleg időjárás kedvez a járvány terjedésének, az utóbbi egy hétben 16 megyében összesen 70 új gócpont jelent meg. A betegség könnyen terjed, és bár emberre nem veszélyes, az állatok esetében viszont halálos.