A külföldön felvásárolható olcsó hús miatt a hazai állattenyésztők jelentős hátrányba kerültek. Időnként a felvásárlók által ajánlott ár nem fedezi még az állattartás költségeit sem.

Az állattenyésztő egyesületek fontosságáról és szerepéről számolt be Bohonyi János, az Állattenyésztési és Szaporodásbiológiai Hivatal (OARZ) vezetője, akitől ugyanakkor megtudhattuk, hogy megyénkben 31 400 tehenet, 175 000 nőivarú juhot, 8450 nőivarú kecskét, 4000 kocát, 4100 kancát tartanak számon. Ezen egyedek egy részét húsállatként nevelik, másokat azonban a fajfenntartás, szaporítás miatt tartanak gazdáik. A húsállat értékesítése, akárcsak a tej átadása, jelentős gondot okoz a tenyésztőknek, számolt be az intézmény vezetője. Az állattenyésztők gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy az állattartással járó költségeiket is alig fedezi az a felvásárlási összeg, melyet a jelentősebb vágóhidak, hústermékeket előállító cégek ajánlanak. A nagy gondot az jelenti, hogy szabad értékesítési piac van, így a felvásárlók onnan és olyan minőségű húst vásárolnak, amilyet csak szeretnének. Elszomorító, hogy senki nem kérdezi meg a feldolgozóktól, honnan vásárolták az alapanyagot végtermékeik előállításához. Ilyen körülmények között probléma nélkül írják rá a magyarországi húsból megyénkben, hazánkban előállított hústermékre, hogy romániai termék. A tenyésztők szeretnék, ha a húsáruk címkéjén pontosan fel lenne tüntetve, honnan származik az a hús, melyből az említett hústerméket előállították. Ezzel a módszerrel talán segíteni lehetne a hazai állattenyésztőknek, akiket a szomszédos országokból felvásárolt olcsó nyersanyag a csőd szélére sodor.

Megyénkben az állattartók egyesülete igyekszik minden lehetséges fórumon felhívni a figyelmet az ágazat lehetetlen helyzetére, ugyanakkor nemzetközi vásár megszervezését is célul tűzték ki. Ezzel kapcsolatosan az a legfőbb problémájuk, hogy nincs megfelelő csarnok, épület, ahol egy ilyen nagyszabású rendezvényt le lehetne bonyolítani. Szintén gond, hogy a pároztatásra szánt állatoknak sincs közös piaca, így ez a tevékenység is nehézkesen működik. A Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal kész támogatni az állattartók egyesületét, az OARZ egykori épületében kialakítva a vásárcsarnokot. Az épület egyelőre az APIA (Szatmár Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség) kezelésében van, de az ügynökség vezetősége nyitott az önkormányzattal és az állattartó egyesületekkel való együttműködésre. A Szatmár megyei állattenyésztők szeretnének egy nemzetközi vásárt szervezni, melyen több mint 2000 különböző fajtát mutatnának be, ám helyhiány miatt lehet, hogy az expót más megyében szervezik meg. A különböző, nagyszabású vásárok megszervezése azért is lenne fontos, hogy az állattartóknak lehessen egy fóruma, ahol megoszthatják tapasztalataikat, élményeiket.