Baj van a Ştrandului utca és az Independenţei sugárút között épülő harmadik szatmárnémeti Szamos-híddal: túl magasak a ferdekábeles tartórendszer kifeszítésére épülő, magas tartótornyok, neki fognak menni ezeknek az arra járó repülők.
Ilyen „agymenésekkel” van tele a közösségi média — mutatott rá a jelenségre Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester a City Rádió legutóbbi, VárosInfó műsorában. A „szakértői kinyilatkoztatások” persze semmi másra nem alkalmasak, mint egyeseket megijeszteni, másokat meg megnevettetni. Hasonló a helyzet a gyalogoshídnál kieszközölt töltésátvágással is. A hetekre előre pontos előrejelzést adó, műholdas meteorológia korában, a villámgyors kommunikáció és a gépesített munkavégzés XXI. századában attól tartani, hogy egy jól szervezett, előre megtervezett és folyamatosan felügyelt vízvédmű-művelet bajt okozhat, egyenlő a felesleges aggódással.

Oszlopmagasság és töltésátvágás

A Strabag-híd legmagasabb pontja tényleg nem alacsony — mutatott rá a polgármester —, a tervrajzok tanúsága szerint 77 méter, ami egy harmincemeletes épület magasságának felel meg, de ami még mindig nagyon alacsonyan van az utasszállító gépek repülési magasságához képest akkor is, ha itt a közelben a reptér.
Az általában alacsony szálló permetező repülőgépek, vagy helikopterek pilótái pedig nem kaphatnának repülési engedélyt, ha olyan rossz lenne a látásuk, hogy egy ekkora oszlopot nem látnának meg, a hídépítés pedig nem kapott volna engedélyt, ha nem láttamozta volna az egész tervet (a két oszloppal együtt) a repülésbiztonsági és még ki tudja hány romániai hatóság és szakértő.
Ugyanez a helyzet a gyalogoshidat építő céggel is, amely a gépek és az építőanyagok mozgatása miatt kényszerült a töltéseket átvágni — folytatta Kereskényi: „Ha az ilyesmiben illetékes vízgazdálkodási hatóság nem lett volna 110 százalékban meggyőződve arról, hogy a kivitelezőnek megvan a felszerelése adott helyzetben biztosítani az átvágott szakaszt, nem kapott volna engedélyt a munkára.”

Princz Csaba