A határnál „kopogtat” az M3-as autópálya, miközben a hazai folytatásának számító Szatmárnémeti–Nagybánya–Suceava gyorsforgalmi út még három év múlva is csak tervezési fázisban lesz.

Több mint húsz éve már, hogy megfogalmazódott egy Szatmárnémetit is érintő, Románia–Magyarország közötti gyorsforgalmi út szükségessége, amelyről már 2005-ben egyezség született (s az akkori nyomvonalból hagyta jóvá a román kormány Szatmárnémeti körgyűrűjének műszaki-gazdasági dokumentációját). Később hazai pályán terítékre került a Szatmárnémeti–Nagybánya közötti gyorsforgalmi útszakasz (ami mára már Északi Autópályává lépett elő s Nagybányáról Désen–Besztercén–Dornavátrán vezet keresztül Suceavaig — persze csak a térképeken és a terveken), míg Magyarországon némileg lassultak a dolgok, ugyanis nehezen sikerült eldönteni a végleges nyomvonalat s kérdéses volt, hogy a metszési pont Csengersima–Pete határvonalon lesz-e, vagy más irányba viszik az utat, hogy a Natura 2000-es természetvédelmi területet elkerülje. Aztán a szomszédban felpörögtek a dolgok, az M3-as autópálya leérkezett Mátészalkáig, tavaly tavasszal kiírták a Mátészalka és Csengersima között tervezett M49-es gyorsforgalmi út második szakaszára is a közbeszerzést, pár nappal ezelőtt pedig az is megjelent a Magyar Közlönyben: Orbán Viktor miniszterelnök engedélyezte, hogy a magyar kormány kezdeményezzen egyeztetést a román kormánnyal a két ország közötti közlekedésfejlesztést illetően és hogy a tervezett új M3-as szakasz Mátészalka és Csenger útvonalon fogja elérni a magyar-román határt — ahol aztán összekapcsolódik a Szatmárnémeti– Suceava autópályával. Egyszer majd, valamikor. Ugyanis a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez szükséges, költségvetésből esetlegesen származó anyag fedezetet csak a törvényes lépések végigjárása után történhet meg, az országos közútkezelő társaság (CNAIR) frissített ütemterve szerint pedig a Szatmárnémetit érintő gyorsforgalmi út 2022-ben még csak tervezési fázisban lesz.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy egy koherens autópálya-építési stratégia kidolgozását sürgette Magyar Lóránd képviselő politikai nyilatkozatában, amit tegnap délelőtt olvasott fel Az ígéretek autópályája címmel a képviselőház plénuma előtt. Mint kiemelte, Romániának az autópályák tekintetében még mindig nem sikerült csatlakoznia Európához: csupán 776 kilométer autópályával rendelkezik, amiből 100 kilométert még a rendszerváltás előtti időkből örökölt. A használatban levő pályák nagy része nem összefüggő, hanem csak csonkok, amelyeken néhány tíz kilométert lehet megtenni egyhuzamban — összehasonlításképpen, a jóval kisebb területű Magyarország 2016-ban már 1924 kilométer autósztrádával rendelkezett, Lengyelország 1640 kilométer, Horvátország 1310 kilométer, Csehország pedig 1222 kilométerrel büszkélkedhetett három éve. „Az Erdélyi, a Moldovai, az Északi vagy az Egyesülés autópályája csak tervként létezik, ami pedig még aggasztóbb, hogy ahol építkezés kezdődik, 15 perc munka után leállnak. A jelenlegi sztrádahelyzet egyértelműen minden, 1989 óta hatalmon levő kormány és szállításügyi miniszter hibája, de most nem vétkeseket, hanem megoldást kell találni. Le kell állni a sehonnan-sehová vezető autópálya-csonkok építésével, átgondoltan kell építkezni, elsősorban nyugatról keleti irányba. Rendelkezésünkre állnak EU-s pályázati lehetőségek, és olyan hazai alapok is, amelyekből a szükséges önrészt biztosítani lehet” — nyomatékosította. Az országhatárig meghosszabbodó M3-as autópályával kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta: mielőbb meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a magyar féllel, és tudtukra hozni, melyik lesz az út, amellyel kapcsolódni fogunk az autópályához.

Szabó Kinga Mária