A szociáldemokrata képviselővel, akinek két hete járt le alelnöki mandátuma, a felügyelő testület élén végzett tevékenységéről közölt pénteken terjedelmes interjút a Mediafax hírügynökség.
 

A riporter felidézte: legutóbb a Székelyföldnek autonómiát előirányzó tervezet körüli "botrány" kapcsán lehetett a közéletben a SRI-ről és a szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti testületről hallani. A Mediafax érdeklődésére, hogy kapott-e az ügyben valamilyen felvilágosítást a bizottság a SRI-től, Cucsa elmondta: valóban összehívták a SRI-bizottságot, a testület Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökhöz hasonlóan állásfoglalást kért a szolgálattól, a SRI válaszát pedig továbbküldték a házelnöknek.
 

 "Nem tudom, (Ciolacu) nyilvánosságra hozta-e, de tény az, hogy a bizottság azt tette, amit tennie kellett a hatásköre alapján. Elmondhatom, hogy nem forgott veszélyben az állam integritása" - mondta sejtelmesen a bizottság volt alelnöke, anélkül, hogy további magyarázatokat fűzött volna kijelentéséhez.
 

 Május elején Cucsa volt az, aki bejelentette: a bukaresti parlament magyarázatot kért a hírszerzéstől: mire alapozta Iohannis Erdély kiárusításáról szóló kijelentéseit. A szociáldemokrata politikus akkor rámutatott: az államfő által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik, ezért a bizottság felkérte a SRI-t, hogy bocsássa rendelkezésére a PSD és a budapesti vezetők közti feltételezett megállapodásra vonatkozó esetleges információit.
 

 Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára később úgy nyilatkozott: a bizottsághoz megérkezett a SRI válasza, de tartalmát titkosították.
 

A jobboldali államfő április 29-én magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Iohannis arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.
 

A Székelyföldi autonómiastatútumot Iohannis nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes szenátus. Iohannisra a magyarok elleni gyűlöletbeszédért - a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságának megsértéséért - 5000 lejes  bírságot szabott ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), de az államfő nem fizette ki a büntetést, hanem közigazgatási bírósághoz fordult a CNCD határozatának megsemmisítését kérve.