A büdzsétörvényt módosító, múlt héten elfogadott kormányhatározat sok kérdést vet fel: a pénzek jelenlegi leosztása a kis önkormányzatoknak kedvez, a nagyobbakat azonban hátrányosan érinti.

Azt követően, hogy a kormány a múlt héten jóváhagyta a költségvetési törvényt módosító határozatot, pénteken a Hivatalos Közlöny 41-es számában nyilvánosságra is hozták, hogy az ország önkormányzatai mennyi támogatásban részesülnek. A polgármesterek igazságtalannak tartják a pénzleosztás jelenlegi formáját. Azt követően, hogy a szóban forgó kormányhatározat a megyei önkormányzatokat kiiktatja a települések költségvetés-kiegyenlítési folyamatából, és megszabja a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát, több olyan település lesz, amelyik egyetlen lej támogatásban sem részesül. A törvény értelmében a községi büdzsé alsó határa 1,5 millió lej, a városoké 6 millió lej, a megyei jogú városoké 20 millió lej, a megyeszékhelyeké 50 millió lej, a megyei tanácsoké 80 millió lej kell legyen, azonban azon önkormányzatok, amelyek ezt a plafont saját bevételeikkel meghaladták, a mostani költségvetés-leosztásban nem is szerepelnek. Szatmár megyében Szatmárnémeti, Nagykároly, Avasfelsőfalu városok, Bikszád, Batiz, Avasújfalu, Mezőfény, Halmi, Aranyosmeggyes, Szatmárudvari, Szatmárpálfalva, Turc és Vetés községek nem kapnak egyelőre támogatást a központi költségvetésből. A költségvetés-leosztás jelenlegi formája a kis önkormányzatoknak kedvez, a többieket hátrányosan érinti, vélik a polgármesterek. Adrian Ştef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke nyugalomra inti a polgármestereket, míg Erdei D. István parlamenti képviselő a polgármesterekkel való találkozón megígérte, hogy észrevételeiket továbbítja a pénzügyminisztériumba.

Nem értenek egyet

Nem mindenki ért egyet a kormány múlt héten elfogadott s pénteken a Hivatalos Közlönyben is megjelentetett, költségvetési törvényt módosító határozatával, amellyel megszabták a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát. A települések ezentúl közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapják meg a költségvetéseik kiegészítésére szánt összegeket, az ország 3180 települése közül több mint 2000-nek nő meg jelentősen a költségvetése, a rendszer elsősorban a szegény településeket segíti. Azt követően, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent a költségvetés-leosztás, igencsak nagy lett a felháborodás a polgármesterek körében, hiszen több olyan közigazgatási-területi egység is van, mely egyetlen lejnyi támogatásban sem részesül a központi költségvetésből, míg mások a tavalyi büdzséjük töredékével lesznek kénytelenek idén gazdálkodni. Túrterebes község polgármestere, Gyákon György elmondta, hogy őket hátrányosan érinti a költségvetés-leosztás módosítása, hiszen eszerint nekik a tavalyi költségvetésük alig 40 százalékával kell gazdálkodniuk idén. Ebből fedezni tudják az alkalmazottaik fizetését, azonban a beruházások finanszírozása kérdésessé vált. Értesülése szerint a hátrányos helyzetbe került polgármesterek petíciót készítenek, s azt eljuttatják a kormányhoz. A polgármesterek értelmezése szerint azok az elöljárók, akik jól gazdálkodtak, a lakosságtól behajtották a helyi adók és illetékek jelentős hányadát, hátrányos helyzetbe kerültek a mostani pénzleosztásnál, melynél nem igazán vették figyelembe sem a község lakosainak számát, sem pedig a község területét. A költségvetéssel kapcsolatosan Adrian Ştef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke megkeresésünkre elmondta, érdekesnek tűnik a kormány által választott módszer, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy az hogyan fog működni. „Természetesen sokat beszélnek a költségvetésről, hiszen minden változtatás az eddig megszokott módszerhez képest pánikot kelt, de én úgy gondolom, nincs okunk a pánikra, először a módosítás gyakorlati hatását kell látni az elemzéshez. Egyébként akárhogy nézzük, az, hogy egy község polgármestere biztosan tudja, hogy van 1,5 millió leje, mellyel gazdálkodhat, biztonságot jelenthet. Nem kell állandóan a költségvetés-kiegészítésre vagy a megyei tanács által kiutalt támogatásra várni. Azon polgármestereknek, akikkel én beszéltem, elmondtam, hogy a kormány Helyi Fejlesztési Országos Programja (PNDL) keretében a továbbiakban is kapnak finanszírozást a projektjeikre, így nekik nem kell saját költségvetésükből ezen projektekre pénzt elkülöníteni. Ők az apró beruházásokat, úgymond a karbantartási munkálatokat kell finanszírozzák” — fogalmazott az elnök.

Egyelőre kísérleteznek

Ez évi első megbeszélését tartotta meg kedden Mezőpetriben a Nagykároly környéki és érmelléki településeket magába foglaló kistérségi egyesület, melyhez 12 község (Mezőpetri, Piskolt, Érendréd, Mezőterem, Érkávás, Kaplony, Kálmánd, Csanálos, Börvely, Mezőfény, Csomaköz, Szaniszló) tartozik, az ülésen Börvely és Kaplony kivételével minden helység képviseltette magát. Az ülésre meghívták Erdei D. István parlamenti képviselőt, akitől a községek költségvetéseinek kiegyensúlyozását célzó visszaosztási rendszer változásáról vártak felvilágosítást, ugyanis többen nem voltak tisztában azzal, hogy miként is kapnak majd pénzt ebben az esztendőben.

A bevezetett rendszer nem is egyszerű, lényege, hogy megállapítottak egy minimális, „saját jövedelemnek” nevezett 1,5 millió lejes alsó határt, ami gyakorlatilag az önkormányzat működéséhez szükséges minimális költségvetés 2015-re.

Az összeg egy részét a 2013-as évben befolyt „igazi” saját jövedelem (helyi adók, illetékek, büntetések) alkotja, az 1,5 millióig hiányzó összeget egészíti ki ez a pénzügyminisztérium által a pénzügyi igazgatóságokon keresztül folyósított összeg. Az önkormányzatok számára az országos személyi jövedelemadónak 18,5 százalékából 27 százalék jut a megyei tanácsnak, a fennmaradó 73 százalékot osztják ki azoknak a községeknek, ahol a saját jövedelem nem érte el az előírt összeget. A minimális összegek biztosítása után a személyi jövedelemadóból megmaradt pénzösszegeket több kritérium alapján osztják szét, a súlyozásban 55 százalékban számít a lakosok száma, 15-15 százalékban a belterület, az utolsó lezárt évi adók/illetékek begyűjtési aránya (minimum 90 százalék), valamint léteznie kell az elmúlt két évből két európai uniós alapokból finanszírozott projektnek.

A képviselő által rendelkezésre bocsátott pénzügyminisztériumi adatok alapján a kapott összeg és az „igazi” saját jövedelem néhány község esetében a kalkulációk szerint nem érte el az 1,5 lejt, ezért Erdei D. István azt kérte, hogy nézzenek utána az adatoknak, és tisztázzák a pénzügyi igazgatóságon, ha nem kapnak megfelelő választ, akkor ő is utána néz majd a minisztériumban.

A polgármesterek részéről elhangzott, hogy a súlyozási százalékok közül változtatni kellene néhányon, a közös javaslat szerint a lakosok számánál elég lenne a 45 százalék, 30 százalékra növekedne az adók begyűjtési aránya és a belterület is 10 százalékra csökkenne. A javaslatokat a képviselő feljegyezte, és megígérte, felterjeszti majd a minisztériumba. „Ez a visszaosztási rendszer erre az évre kísérleti jellegű, tulajdonképpen amolyan tesztként szolgál, elválnak a hiányosságok, melyeket a költségvetés-kiegészítéskor majd lehet korrigálni. Mindenesetre ez a kisebb településeknek kedvez” — jegyezte meg Erdei, és azzal a polgármesterek is egyetértettek, hogy ez a nagyobb községek számára nem kedvező rendszer. Erdei megemlített egy Fehér, illetve Hunyad megyei 280, illetve 360 lakosú községet, amelyek számára az 1,5 millió lejes minimum csillagászati összegnek tűnik. A képviselő szerint a községeket is kategorizálni kellene, három csoportba osztani, és aszerint juttatni nekik a pénzt, ezért is a mostani rendszer még képlékeny.