Számtalan baleset és emberélet után végre elismerték: a forgalomlassító szigetek több kárt okoznak, mint hasznot, mert túl nagyok, és nem is egységes szabályozások szerint épültek.

Akár megkésett interpellációválasznak is lehetne nevezni a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) vezérigazgatójának azon nyilatkozatát, mely szerint leállítják a forgalomlassító szigetek építését az országutakon, a meglévőket pedig átalakítják. Többévnyi „szóvá tétel”, számtalan baleset és sok halálos kimenetelű baleset után végre hivatalosan is elismerték, hogy a szigetek rosszul vannak megépítve, kellemetlenséget okoznak a gépkocsivezetőknek, s bár azért tervezték őket, hogy megoldjanak bizonyos gondokat, inkább problémát okoznak és veszélyt jelentenek.

Különösen bővelkedik ilyen forgalomlassító szigetekben a 19-es országút Szatmárnémetit Nagyváraddal összekötő szakasza, minden település „bejárata” előtt és vége után is terpeszkedik egy-egy monstrum az aszfalt közepén, súlyos és halálos balesetekhez vezetve — 2015 áprilisában a 23 éves szatmárnémeti Paula Raţ vesztette életét a Bihar megyei Keményfok település határában, amikor autója ráfutott a táblákkal nem jelölt forgalomlassító szigetre és felborult; alig pár hónappal korábban pedig, 2014 decemberében a szamosdobi szigeten „bicsaklott” meg egy autó, s a balesetben ketten vesztették életüket. „Ezeknek a szigeteknek az lenne a céljuk, hogy lassításra kényszerítsék az autósokat, és ezzel biztonságosabbá tegyék a közlekedést — ezzel szemben inkább veszélyt jelentenek. Ezt a módszert számtalan európai ország alkalmazza — igaz, nem pont ilyen formában. A sziget szerepe és feladata az (lenne), hogy a települések bejáratánál lassításra, fékezésre késztesse az autósokat, és így azok a településekre beérve betartsák a vonatkozó sebességhatárokat, csökkenjen a balesetveszély. Igen ám, de sok helyen olyan széles a szigetet megkerülő útsáv, hogy 100 km/h-val is nyugodtan át lehet menni, más helyeken pedig néhol annyira keskeny, hogy egy-egy kamion bizony megbillen, amikor „eloldalaz” a sziget mellett. Merthogy Romániában ezek a szigetek nem európai normák szerint készültek — sőt, egyáltalán nincsenek az országon belül erre vonatkozó, egységes szabályozások. Sokkal jobb és észszerűbb megoldás lenne, ha ezeket a szigeteket úgynevezett félhold alakúra terveznék, azaz a település bejáratútsávjában kiszélesedik, lassításra ösztökélve, a településről kiérő szakaszon viszont már ne legyen, mert nincs is rá szükség, hiszen az autó elhagyja a lakott területet, nem kell lassabban mennie. Ilyen megoldásokat már többször is javasoltunk az útterveket készítő CNADNR-nek, ők viszont nemigen akarják figyelembe venni a jobbító javaslatokat, pedig a tervek, műszaki dokumentációk minimális változtatásával meg lehetne oldani. Nem biztos, hogy az íróasztal mellől, alapos terepismeret nélkül kellene mereven ragaszkodni az elképzelésekhez” — fogalmazott bő két évvel ezelőtt, akkor még képviselői minőségében Kereskényi Gábor. Nos, úgy tűnik, a CNAIR végül csak jobb belátásra tért, és az elkövetkezendőkben nem épít több forgalomlassító szigetet — arról azonban még nincs elképzelés, hogy a már meglévőket hogyan is alakítják át, esetleg a célnak sokkal jobban megfelelő és hasznosabb félhold alakúra karcsúsítják, vagy esetleg teljesen elbontják.

Szabó Kinga Mária