A különböző fényvédő krémeket használóknak nem árt tudniuk, hogy az UV-sugárzás káros mértéke nemcsak attól függ, hogy mennyi ideig tartózkodunk a napon, hanem a bőr érzékenységétől is. A különböző fényvédő krémek, sprayek nem nyújtanak teljes védelmet a káros UV-sugarak ellen, hiába hirdeti megtévesztően néhány termék csomagolása, hogy „100%-os védelem” vagy „teljes fényvédelem” — figyelmeztet az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
A fényvédő krém vásárlásakor a leggyakoribb és sokszor az egyetlen tulajdonság, amit figyelembe vesznek, a faktorszám, ami a csomagoláson fel van tüntetve. Ez az SPF, azaz Sun Protection Factor a fényvédő hatékonyságát jellemzi. Az érték megmutatja, hogy a fényvédő használatával hányszor hosszabb időt tölthetünk napon anélkül, hogy leégnénk. A számozást már évek óta egységesítették, így a legmagasabb értékű naptej jelenleg az 50-es.
A fényvédők mechanizmusuk alapján két csoportot alkotnak, a fizikait és a kémiait. A fizikai, illetve a kémiai fényvédő krémek közötti legnagyobb különbség az általuk biztosított védelem módjában rejlik: míg a kémiai fényszűrők hagyományosan elnyelik az UV-sugarakat, addig a fizikai fényvédők közé sorolt termékek kismértékben ugyan, de vissza is tükrözik azokat a bennük lévő ásványi anyagok (cink, titán) által. A szakértők nagy része azonban leginkább azért ajánlja az utóbbi kategóriába tartozó krémeket, mert ezek nem hatolnak be olyan mélyen a bőrünkbe, mint a kémiai hatásúak, így sejtjeinkben sem eredményeznek olyan mértékű változásokat, és sokkal kevésbé irritálják bőrünket.
Azt se feledjük, figyelmeztetnek a fogyasztóvédők, hogy a különböző fényvédő krémeknek, naptejeknek is van szavatosságuk. Megromolhatnak, elveszíthetik hatásosságukat, így ne spóroljunk velük, és a maradékot ne tegyük el jövőre!
A káros UV-sugárzás miatt pedig minden esetben aranyszabály, hogy délelőtt 11 és délután 4 között nem szabad a napon tartózkodni.