Február közepe óta már nem kell minden esetben kifizetniük a kórházi számlát azoknak, akik háztartási vagy közúti balesetben sérültek meg, de azoknak sem, akik öngyilkosságot kíséreltek meg. A korábbi gyakorlat ellentmondott az alaptörvényben szavatolt jogoknak.

Romániában, mint ahogy az Európai Unió egész területén, eddig nem fedezte az állami egészségbiztosítás a gondatlanságból okozott balesetek, testi sértések okozta sérülések ellátásának költségeit, és ebbe a kategóriába tartozott minden baleset, legyen az közúti, munka- vagy sportbaleset. Tulajdonképpen bármilyen háztartási balesetben szerzett sérülés esetén ki kellett fizetni az egészségügyi ellátás ellenértékét, akkor is, ha például ablaktisztítás vagy a tűzifa felhasogatása közben történt baleset, de akkor sem fizetett a biztosító, ha egy háziasszony főzés közben leforrázta magát.

Legalábbis eddig így volt: a 2006/95-ös, egészségügyi reformokról rendelkező törvényt ugyanis nemrég sürgősségi rendelettel módosították, amely február 13-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Erre azért került sor, mert a tavalyi év végén az Alkotmánybíróság kimondta: ellentmond az alaptörvényben szavatolt jogoknak a törvény eddig érvényben lévő kitétele, miszerint az önhibájukból szerencsétlen balesetet szenvedő pácienseknek ki kell fizetniük kórházi kezelésük költségeit.

A Hivatalos Közlönyben is megjelent módosítás értelmében tehát mostantól nem nyújtja be a kórház a kezelésről szóló számlát azoknak, akik önhibájukon kívül sérülnek meg és szorulnak ellátásra; illetve ahol megvan, sikerült azonosítani a vétkest, aki szándékosan okozott balesetet, bántalmazott mást, állnia kell a kezelési költséget. Mindazokat tehát, akik háztartási, közúti vagy bármilyen más, általuk okozott balesetben megsérülnek, és egészségügyi ellátásra szorulnak, már nem „büntetik” azzal, hogy meg kell téríteniük a mentővel szállítás, a kezelés, a kórházi beutalás költségeit.

Georgeta Pop, a Szatmár Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatójának elmondása szerint eddig azoknak is benyújtották a számlát, akik saját magukban tettek kárt, például öngyilkosságot kíséreltek meg, vagy rosszul lettek a volánnál vezetés közben, és nekimentek egy villanyoszlopnak — szerinte ezeket az eseteket nem lehet összehasonlítani azokkal, amelyekben szándékos egészségi károkozásról, bántalmazásról van szó. „Olyan áldozatokkal is kifizettették a kórházi kezelés költségét, akiket például ismeretlen tettesek bántalmaztak: az áldozatnak tehát nem volt elég a maga baja, még fizetnie is kellett. Most már kizárólag azok a személyek kell fizessenek, akik más személyek egészségét károsították, miután az Alkotmánybíróság megszüntette az áldozatok kórházi ápolási kötelezettségét azzal, hogy kimondta: az önhibára vonatkozó kitétel ellentmond az alkotmányban szavatoltaknak” — magyarázta.

A kórházi kezelés befejeztével az áldozatoknak nem kell megfizetniük a kórházi ápolással kapcsolatos költségeket, az egészségbiztosító elkülöníti a szükséges összeget addig, amíg ezt a bűnösök meg nem térítik. Az összeg behajtását azonban kizárólag a kórház kezdeményezi. A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórháznak például tavaly 30 folyamatban lévő peres bűnügyi dossziéja volt, 12 polgári percsomója, amelyekben az egészségügyi intézmény peres útra terelte a kezelési költség behajtását; 132 esetben zajlott bűnügyi kivizsgálás, de több olyan tavalyelőtti, 2018-as dosszié is volt, amelyben kimondták a végzést, és kényszervégrehajtás zajlott 2019 folyamán.

Bumbuluţ Krisztina