December utolsó napjaiban fogadta el a Bolojan–kabinet azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében február 1–jével kezdődően a betegszabadság első napját nem fizetik — még azokban az esetekben sem, amikor a juttatást a törvény szerint teljes egészében az egészségbiztosítási alap fedezi.

A rendelet célja egyrészt a betegszabadságokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítása, de legalább ugyanolyan fontos szempont (összhangban a kormány spórlás–politikájával) a takarékoskodás is — ugyanakkor már első perctől felháborodást váltott ki a valóban betegekből, krónikus betegségekkel élőkből. 
A negatív visszhang valamelyest halló fülekre talált, ugyanis Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerda esti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a rendelet alkalmazási módszertana elkészült, jelenleg a „finomítási munkálatok” zajlanak. 

Mint kifejtette – az onkológiai betegeket említve – rendszeresen, adott időközönként járnak kezelésekre, ugyanarról a betegségről van szó, a betegszabadság repetitív, vagyis ismétlődő, így logikus, hogy annak legelső napját is kifizessék. A tárcavezető hozzátette azt is: az egészségügyi minisztériumban már dolgoznak azon, hogy krónikus betegségek és a sürgősségi esetek besorolásilag a mostaninál sokkal konkrétabban legyenek meghatározva és elkülönítve. 
„Ezeket a finomításokat most végezzük. Lehet, hogy nem február 1–jére lesz kész, hanem február 10–re, de jövő hónapban mindenképp, és a rendelet hatályba lép.” – mondta.

Alkotmánybíróságra vinné a rendeletet a szakszervezet

A CNSLR Frăția felkérte az ombudsmant, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a betegszabadságot érintő sürgősségi kormányrendeletet, súlyosan sérti a munkavállalók alapvető jogait.

Csütörtöki közleményükben hangsúlyozzák: a fizetett betegszabadság idején folyósított juttatás egy szociális védelmi eszköz, amelynek célja a betegség miatti jövedelemkiesés ellensúlyozása és az egészségromlás megelőzése.

Hangsúlyozzák azt is, hogy  az intézkedés káros egészségügyi hatásokkal is járhat, mert arra ösztönözheti az embereket, hogy betegen is dolgozzanak, vagy halogassák az orvosi ellátást. Ez pedig nemcsak az egyén egészségét veszélyezteti, hanem járványügyi kockázatot is jelenthet, mivel növeli a fertőzések terjedésének esélyét a munkahelyeken — ezért a sürgősségi rendelet sérti egészség védelméhez való jogot. 

Mint írják, a költségvetési kiadások csökkentésére léteznek célzottabb, arányosabb eszközök, amelyek nem járnak a tisztességesen eljáró munkavállalók jogainak csorbításával – ráadásul lett volna idő rendes parlamenti eljárás keretében, társadalmi egyeztetéssel elfogadni a jogszabályt, hiszen nem állt fent olyan rendkívüli helyzet, amely a sürgősségi rendeletet indokolta volna.

Szabó Kinga Mária