Luther Márton szerint aki nem kedveli a bort, az asszonyt és a dalt, az balga marad egész életében — a krasznabélteki sváb ősök nem voltak balgák, mint ahogy utódaik sem: borokban, zenében és hölgyekben is bővelkedett a Szőlő- és Borfesztivál hétvégén.

Hatodik alkalommal rendezték meg a krasznabélteki Szőlő- és Borfesztivált a hétvégén, amelynek célja — a szórakozáson túl — változatlanul a helyi és környékbeli borok, valamint a település pincéinek népszerűsítése. Szombaton délben a polgármesteri hivatal elől indult a lengyelországi mazsorettcsoportok és a bélteki fúvószenekar vezette, a meghívott vendégek, az előadók és a község lakói alkotta menet a rendezvény helyszínére, azaz a vásártérre, ahol a színpad környékén már fel voltak állítva a borsátrak, amelyekben a szőlőtermesztők és a borkészítők kínálták az idei, mézédes csemegeszőlőt és a mustot, valamint a kellemesen pincehideg óborokat, illetve a különlegességnek számító szőlőkonyakot.

A nagy számban egybegyűlteket elsőként Bartók Gurzău Ioan polgármester üdvözölte, köszöntve a testvértelepülésekről — a magyarországi Rátkáról és Nyírbéltekről, a lengyelországi Krzyzanowicéből, valamint a szlovákiai Medzevből — érkezetteket. „Nem meglepő módon ez a fesztivál évről évre nagy sikernek örvend a vendégek és a helybéliek körében is, hiszen a szőlőtermesztés hagyományai majd' háromszáz évre tekintenek vissza. A németországi Oberschwabenből érkezett sváb ősök nemcsak megőrizték a magukkal hozott hagyományt, de tovább is adták utódaiknak — azok utódai pedig, a mai lakosok olyannyira tiszteletben tartották és tartják ezt, hogy a településen 1200 hektár nemes szőlő és 390 borospince van. Az immár hatodik alkalommal megszervezett fesztivál célja a bélteki borok széles körű és még inkábbi megismertetése, hiszen ez a község legjobb nagykövete” — fogalmazott, egy különösen jó hírt is megosztva: Krasznabéltek megkapta a helyi érdekeltségű turisztikai település minősítést, amely napokon belül, a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően hivatalos lesz, ami egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzatnak módjában áll pályázatokat benyújtani a lassan harminc éve épülő gyógyfürdő- és üdülőkomplexum kialakítására.

„ Aki nem kedveli a bort, az asszonyt és a dalt, az balga marad egész életében” — idézte Luther Mártont az egybegyűlteket a Német Demokrata Fórum megyei szervezetének nevében köszöntő Johann Leitner. „Őseink nem voltak balgák, tudták, milyen hasznos a mindennapi munkában szünetet tartva megpihenni, a pincék hűvösében jót nótázni, s közben finom borokat kortyolni. Mi sem maradunk balgák, hiszen aki részt vesz ezen a fesztiválon, az jobbnál jobb borokat kóstolhat, jobbnál jobb zenét hallhat, és szebbnél szebb lányokat, asszonyokat láthat” — mondta. A vendégeket a helyi NDF nevében köszöntő Pech Ferenc pedig azt hangsúlyozta: nem berúgni kell a jó bortól, hanem élvezni a zamatát.

A köszöntőket követően dr. Ágoston Ferenc plébános és az egyházi felekezetek lelkipásztorai áldották meg nemcsak a bort, de a szőlőt, a szőlőt megművelőket és a szőlőlevet fogyasztókat is. Az áldás után elkezdődött a két napon át tartó vigalom. Előbb a helybéli óvodások mutatták be néptáncaikat, aztán a krzyzanowicei táncosok perdültek a nagyérdemű elé, majd a magyargéresi cigány tánccsoport és a krasznabélteki német tánccsoport — amelynek tagjai valami elmúlhatatlan energiával bírtak, ugyanis a színpad mellett folyamatosan járták a táncot a különböző dallamokra —, valamint a nyírbéltekiek és a rátkaiak.

Közben az óvoda udvara szinte katlanként izzott, s nem csak a nap melegétől: 19 csapat főzte borgácsokban, üstökben, lábosokban a finomabbnál finomabb falatokat. A helybéliek mellett Szatmárról, Szatmárhegyről, Géresről, Ákosról, Szamoskrassóról, Daráról, Emődről, Karcagról, de még Balmazújvárosból is érkezett fakanálforgatók a bográcsosok, pörköltek és gulyások, málékásás töltött káposzták sokasága mellett chili con carnét, kakaspörköltet, csicseriborsó-levest, rántott töltött puliszkát és rántott szilvát is készítettek, s volt, aki alig „csipetnyi”, 5 kiló lisztből sütötte fáradhatatlanul a csinos fánkkarikákat, alaposan feladva a leckét a Csányi Sándor gulyáskirály, Szathmári János mesterséf és Bertici Kinga gasztroangyal alkotta zsűrinek.

Szabó Kinga Mária