Mióta minden drágul, boldog-boldogtalant megbüntetett már a fogyasztóvédelem, az adóügynökség, a versenytanács, meg még ki tudja, hány állami hatóság. Ezek attól félnek, hogy azt fogják róluk híresztelni, egy követ fújnak a cégekkel, ezért úgy tűnik, hogy akkor is büntettek, amikor ez nem lett volna indokolt. Az elmúlt napokban több ilyen hatóság illetékeseit is megkerestük, hogy tényleg ugranak-e, ha a legkisebb ármódosítás történik. Tegnap már Florin Cîţu, a román szenátus elnöke is óvatosságra intette az ellenőrző hatóságok embereit, hogy állami hivataloknak nem szabadna túlzott módon beavatkozniuk a versenypiaci életbe.

Az ár lehet bármennyi

Mi is olyan válaszokat kaptunk több, az utóbbi időben feltűnően aktív ellenőrző hatóságtól, hogy egyetlen olyan esetben sem büntettek, amikor a forgalmazó saját maga döntött úgy valamilyen oknál fogva, hogy árat emel, csak akkor léptek közbe, ha ennek az emelésnek a hátterében összebeszélés állt. A kapitalista szabad piac Románia esetében is azt jelenti, hogy mindenki annyiért állít elő, forgalmaz és kereskedik árucikkekkel vagy szolgáltatásokkal, amennyiért éppenséggel akar. Az például teljesen szabályos, ha egy benzinkút holnaptól tíz lejért akarja adni a benzint, miközben az út túloldalán működőnél még mindig nyolc lej. Ehhez semmilyen hatóságnak nincs semmi köze, a piaci verseny ugyanis állítólag igazságos, és vagy be fog zárni a 10 lejes benzinkút, vagy leviszi az árat, ha senki nem megy hozzá vásárolni. De az is lehet, hogy a „versenypiac igazsága” az ő pártján fog állni, és mert jobb helyen van, mert jobb benzint árul, vagy mert jobb szolgáltatásokat nyújt, mint a versenytárs, illetve mert jobban ráérzett a vásárlóerő minőségére, és életben marad az olcsóbb, szemben lévő versenytársa ellenében. Akkor van baj, ha a töltőállomások kihasználva azt, hogy másik kút nincs a közelben, összebeszélnek, és egy egyezség alapján döntenek az áraikról. Baj van akkor is, ha például energiaszolgáltató cég módosít egyoldalúan szerződést vagy emel úgy árat, hogy arról nem tájékoztatja előre az ügyfeleit, ilyen esetekben is közbelépnek a hatóságok.

Pánik, és nem butaság

Az ellenőrző szervek emberei úgy érzik, a múlt heti üzemanyagpánikot okozó áremelés — ha nincs a szomszédban a háborús helyzet és az általános bizonytalanság — ugyanígy zajlott volna le, mint a fentebb leírt hipotetikus eset. Az a bizonyos belényesi — vagy bármelyik — kút megemelte volna az árait 11 lejre vagy bármennyire, az autósok pedig továbbhajtottak volna olcsóbbat keresve. A mostani instabil viszonyok között azonban pánikba váltott át az átgondoltság, a hiánytól és a még magasabb áraktól félve rohant mindenki a kutakhoz; akiket magával ragadott a lavina, azokat sokkal inkább a kétségbeesés vezérelte, mintsem a butaság.

Princz Csaba