Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén tartották a nagymajtényi római katolikus templom búcsúját, azaz a kirbájt. A délelőtt 11 órakor kezdődött szentmise után az ilyenkor szokásos kirakodóvásárban nézelődhettek a részvevők, este pedig bál várta a lakosokat.

Augusztus 15-én az Egyház a Boldogságos Szűz Mária mennybevételét ünnepli, amit a magyar népnyelv egyszerűen csak Nagyboldogasszonynak nevez. Mivel a nagymajtényi római katolikus templom titulusa is ez, ezért kirbájt tartottak a településen tegnap. Minden sváb településen nagy ünnep ez, hiszen a vallásosság komoly tényezőként van jelen a sváb községek, falvak életében. Az egyházi vonatkozáson túl azért is számít nagy ünnepnek a kirbáj, mert ilyenkor hazatérnek a külföldi rokonok, a család apraja-nagyja közösen megy el a szentmisére, délután együtt nézelődnek a kirakodóvásárban, ha pedig este „kirbáji bál”-t is szerveznek, együtt mulatnak a régi hagyományokhoz híven.

A tegnapi szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka Ft. Kühn Pál tb. kanonok volt, aki Szűz Mária életét és nem utolsósorban hitét mutatta be a templomban szép számban összegyűlt híveknek. Szentbeszédében arra világított rá, hogy annak ellenére, hogy tulajdonképpen egy sírnál állunk, hiszen Mária halálának évfordulója van, mégsem az elmúlásra kell gondolni, hanem a dicsőségre, Mária dicsőséges mennybemenetelére. Máriát a hit tette naggyá, Nagyboldogasszonnyá, jobban hitt Istennek, mint saját tapasztalatainak, és így járt a neki szánt úton. Követte fiát a mélységekben, a szenvedésben, majd a magasságban és megdicsőülésben is. A hit és boldogság tehát összetartozik, a hit következménye a boldogság. Kitért arra, hogy Szűz Mária nem hagy el minket, halálunk utolsó órájáig imádkozik, és könyörög értünk. Nekünk is követnünk kell Máriát a hitben, hogy a mi számunkra is a mennyben legyen a végállomás, miután testünk megfizette a bűn miatti tartozásunkat.

A szentmise végén ünnepi körmeneten vettek részt a szép számban összesereglett hívők, néhányan pedig még egy imát is elmondtak a nagymajtényi templomban lévő, híres „öltöztethető” Mária-szobor előtt. A fából faragott Szűz Mária-szobrot és Kis Jézust a 300 évvel ezelőtt betelepült svábok hozták magukkal a községbe, érdekessége, hogy végtagjai mozgathatók, ezért ünnepeken más-más ruhába öltöztetik. Mindig az egyházi év színeibe van öltöztetve: adventkor és nagyböjtben lila színű ruhája van, pünkösdkor pedig piros. Évközi időben zöld színű ruha van rajta, ünnepnapokon — mint tegnap is — fehér ruhát visel. Az ölében ülő kis Jézusnak is ugyanolyan színű ruhái vannak.

Az ünnepi ebéd előtt lehetőség nyílt szert tenni némi „vásárfiára” is, hiszen mindeközben az árusok már felállították sátraikat. A délutáni pihenés, családi programok és a vásárban való nézelődés után este bálban szórakozhattak a mulatni vágyók, ahol a nagykárolyi Galant együttes szolgáltatta a talpalávalót.