Érthetetlen vehemenciával és egyre abszurdabb kifogásokkal zárkózik el Románia schengeni csatlakozása elől Karl Nehammer osztrák kancellár — igaz, szerda esti sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is. Nehammer elkerülte, hogy egyértelmű választ adjon arra, hogy országa ellenzi-e Románia schengeni csatlakozását, de felvetette a csatlakozás későbbi (márciusi) időpontjának lehetőségét.
Nehammer csatlakozás-ellenes vétójával egy olyan sarokba szorította magát, ahonnan  semmiképp sem fog tudni „gyűrődésmentesen” kikecmeregni — továbbra is makacsul fenntartja, hogy az idén Ausztriába érkezett regisztrálatlan migránsok zöme (75 ezer a 100 ezerből, ha ezt az állítását vesszük alapul, és nem a 40%-ost)  Bulgárián és Románián, vagyis a kelet-balkáni útvonalon haladt át. Ennek az állításának homlokegyenest ellent mondanak az EU határellenőrzési szerve, a Frontex adatai, amelyek azt mutatják, hogy míg a nyugat-balkáni útvonalon (Szerbia, Magyarország) az idei év első kilenc hónapjában 170%-kal nőtt a migránsok száma, ugyanebben az időszakban 43 százalékkal csökkent a Romániába illegálisan belépők száma. Nehammer azonban agresszívan vitatja a Frontex adatait, de előállt azzal a meghökkentő kijelentéssel is, miszerint az osztrák érdekeltségű cégek, vállalatok „rossz bánásmódban” részesülnek Romániában, többen is panaszkodtak neki és ezeket a jelentéseket majd be fogja mutatni az Európai Bizottságnak is. 

Nyomás alatt van Nehammer saját pártcsaládja részéről — a beszámolók szerint az Európai Néppárt (EPP) szerdai bécsi ülésén igencsak puskaporos és felszült volt a hangulat —, hiszen mint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke fogalmazott: Románia és Bulgária „elvégezte a házi feladatát” a schengeni csatlakozáshoz, de hangsúlyozta, hogy az illegális migráció európai szinten valós probléma. Hozzátette, „amikor Romániáról és Bulgáriáról beszélünk, szerintem nem arról kellene beszélnünk, hogy hogyan blokkoljuk őket, hanem arról, hogy hogyan segíthetünk. Az EPP támogatja a schengeni övezet bővítést Romániával, Bulgáriával és Horvátországgal” – magyarázta.
Tény és való, a területileg kicsi Ausztria komoly migrációs nyomással küzd — ám ez a jelenség már jó ideje így van, nem idei újdonság, s ha mégannyira közös EU-s megoldásra váró kérdés, jobban mondva feladat is, nem indokolja Romániát kikiáltani mindenért felelős bűnbaknak.

„Makacsul ragaszkodik a nevetséges érvekhez”

A szerdai ülést követően több romániai EP-képviselő is szeretett volna Nehammerrel beszélni, de valamennyiük beszámolója szerint az osztrák kancellárral nem lehetett szót érteni, rendkívül agresszív és ideges volt.
„Ez volt az egyik legfeszültebb politikai gyűlés, amelyen valaha részt vettem. Sajnos ez az ember minden racionális érvet elutasított. Elutasított mindent, amit az Európai Bizottság javasolt, cáfolt minden jelentést és statisztikát. Egész egyszerűen abszurd döntést hozott. Elfogadhatatlan módon, egyszerűen csak meg akarja alázni Romániát” – írta Eugen Tomac néppárti képviselő közösségi oldalán. 

Ausztria Moszkva trójai falova?

Közben egyre erősödnek azok a vélemények, amelyek szerint Ausztria ellenkezésének egyetlen célja van: az Európai Unió egységének gyengítése — s emlékeztetnek arra, hogy Ausztria semleges állam, nem NATO-tag, illetve hogy hogy Karl Nehammer volt az első nyugati vezető, aki még februárban, az Ukrajna elleni háború megindítása után Moszkvába utazott, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.
„Ausztria azon döntése, hogy az európai intézmények álláspontját nem tekinti mérvadónak, és különutasként ellenzi a csatlakozást, miközben az Európai Bizottság zöld utat adott Romániának, Bulgáriának és Horvátországnak a schengeni csatlakozáshoz, csak rendkívül veszélyes diplomáciai helyzethez vezethet” — fogalmazott a Szabad Európának Cristian Diaconescu volt külügyminiszter.

Szabó Kinga Mária