Vidék

Nehézkes a községfejlesztési tervek megvalósítása

2014.07.03 - 11:06

Incze Lajos halmi polgármester egy, a településen tett séta során mutatta be és magyarázta el, hogy mi az, amit tenni kellene, és mi az, ami akadályt jelent a község fejlesztési terveinek megvalósításában. Véleménye szerint a hatóságok nem segítik a munkát.

 

A nyári uborkaszezonban a legtöbb hivatalban, közintézményben üresek az irodák, ha véletlenül találunk ott valakit és megkérdezzük: mi újság?, azt válaszolja: üres a községkassza, nem történik semmi. Incze Lajost, Halmi község polgármesterét szombat délelőtt találtuk irodájában, azt mondta, néhány olyan dolgot kell elrendezzen, ami nem várat magára. Ő is azt vallja, hogy nem sok beruházást lehet indítani, pedig az RMDSZ-vezetők folyton azt magyarázzák: azért fontos, hogy kormányon legyünk, mert csak így van esély arra, hogy támogatást kapjunk fejlesztésekre.

„Én eddig sem éreztem — magyarázta Incze —, hogy az RMDSZ kormányon volt, és nem hiszem, hogy ezentúl érezni fogom. Nekem egy kérésem volt az RMDSZ felé, mégpedig az, hogy épüljön Halmiban egy sportterem. Ezt folyamatosan ígérték, közben olyan községekben valósultak meg ilyen jellegű beruházások, ahol nincs gyerek, Halmiban, ahol több mint hétszáz gyerek él, nem épült sportterem.”

Gépkocsiba ültünk, hogy végigjárjuk a település néhány olyan utcáját, azokat, ahol nagy szükség lenne felújításra. „Fejetlenség van mindenhol — állítja a polgármester. — Az Országos Útépítő Vállalat leaszfaltozta a nemzetközi utat és elkészült a járda, most mindkettőt feltörik, mert elkezdődik a csatornahálózat kiépítése. Mivel az Apaservnek a Regionális Fejlesztési Alapból megmaradt egy bizonyos pénzösszege, Túrterebes és Halmi finanszírozást nyert 6,5 kilométer csatornahálózat kiépítésére. Ez nagyon előnyös Halmi számára, mert óriási problémát jelent a szennyvíz, de kellene legyen egy megyei stratégia, hogy egy bizonyos sorrendben történjenek a beruházások”.

Pályázatok

„Van egy projektünk — folytatja Incze Lajos —, ami négy éve folyamatban van, de semmit sem haladunk vele. Két éve írtuk alá a szerződést a kivitelezővel, de még mindig az óvásoknál tartunk. A bosszantó az, hogy elkészül annyi terv, amihez annyi papírt kell elhasználni, hogy annak egy külön terem kell, végigcsináljuk a licitet, ezután a nyertes céget beperelik, a polgármesteri hivatalt is beperelik, a pert megnyerjük, ekkor jön a Vidékfejlesztési, Halászati és Kifizetési Ügynökség és megsemmisíti a szerződést, mert nem az a cég lett a nyertes, amelyiket az ügynökség szeretett volna. Minden költség a pályázati pénzből megy el, plusz az idő, közben kifutunk az időből, ha a munkálat nem készül el időre, vissza kell adni a pénzt. Volt egy nyertes pályázatunk a 322-es kiírásra útaszfaltozásra, miután a pályázatba befoglalt útszakaszok felét leaszfaltoztuk, megállapították, hogy Halmi község nem elég szegény ahhoz, hogy ilyen célú támogatást kapjon. Ha ez a terv a mi elképzeléseink szerint valósult volna meg, akkor most lenne egy tizennyolc kilométeres kerülőút Halmiban. Ezen közlekedhettek volna a mezőgazdasági gépek és akár az állatok is. A helyi tanácstól elvették a döntési jogot, olyanok döntöttek, akik soha nem jártak Halmiban. Folyton mondják, hogy nem hívunk le elegendő uniós pénzt. Hogyan hívjuk le, ha nem engedik? Azok a munkálatok, amelyeket helyi pénzforrásokból finanszírozunk, sokkal olcsóbbak, mint az uniós finanszírozások. Nem kell annyi terv, nem kell nagy pénzeket juttatni olyan személyeknek, akik csak akadályozzák a munkafolyamatokat!”

Fölösleges kiadás

„Ránk erőszakoltak egy olyan projektet — mesélte tovább a polgármester —, melynek célja a központi park felújítása volt. A tervben az szerepelt, hogy a hatalmas fák alá ültetnek nyolcszáz rózsát. Ebből elültettek vagy húszat, ami azóta kiszáradt. Senkit nem vontak felelősségre azért, mert rózsát ültetett a fák alá, és senki nem kérdezi meg, hogy hol a pénz, amit erre kellett volna költeni. A pályázati pénzek fele jóváhagyások illetékeinek kifizetésére megy, a kivitelező cégek alul licitálják egymást, majd kiadják a munkálatokat alvállalkozóknak, amelyek a kapott pénzből nem tudnak rendes munkát végezni”.

Incze Lajos, mint mondta, sokat töpreng azon, hogy a lakosság szemében mi lehet a különbség egy olyan polgármester között, aki fütyül a községére, és egy olyan között, aki folyton dolgozik, de a hatóságok minduntalan akadályozzák a munkájában. Végül úgy köszönt el, hogy azért se adjuk fel…

Elek György