A környezetvédelmi szabályok betartására szeretnék rábírni az Unicarmot, amely egyrészt nehézfémekkel is szennyezi a Szamost és a Vetés környéki mezőgazdasági területeket, másrészt integrált környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítását kérvényezi.

Stílusosan a Szamos parton tartott sajtótájékoztatót pénteken Babos Krisztina biológus, a szőke folyó szennyezésével kapcsolatos „végtelen történet” újabb megállójaként. Hogy a Szamos pontosan mióta is az Unicarm szennygödre, azt nehéz lenne megállapítani, de a bűzlő jelenséget május elején állította reflektorfénybe Baranyi Krisztina, az Együtt elnevezésű magyarországi párt környezetvédelmi szakpolitikusa, amikor előbb rövid videofelvételen mutatta be, hogyan szennyezi a vetési húskombinát a Szamost, majd az üzem bejárata előtt nyilvánosságra hozta a vízminta elemzésének eredményeit is, amelyek toronymagasan túlléptek minden határértéket. A mérések eredményének és a média egyre nagyobb figyelmének köszönhetően, kénytelen-kelletlen végül a magyar kormány, valamint a magyarországi és romániai hatóságok is elismerték a Szamos és a Tisza élővize pusztításának tényét, s a kormányhivataltól kikért vízminták eredményeinek alapján kiderült, hogy 2014 óta folyamatosan növekszik a szennyeződés koncentrációja, amely már akkor túllépte a határértékeket. Ezek a beismerések azonban sajnos semmit nem változtattak a gyakorlati helyzeten, a húsüzem nem helyezte működésbe modern szennyvíztisztító berendezéseit, a trutyi (a súlyosan fertőző szennyezés) ugyanúgy a Szamosba hol csordogált, hol ömlött — a mérések pedig júniusban, majd júliusban is hasonlóan magas értékeket mutattak. „Bár elvárható lett volna, az illetékes szakhatóságok nem tájékoztatták a közvéleményt a jelzett problémákkal kapcsolatosan: nem is cáfolták és nem is erősítették meg az értesüléseket. A kérdés tisztázása céljából az Erdélyi Magyar Néppárt anyagi támogatásával készíttettünk egy analízist egy akkreditált kolozsvári laborral augusztus folyamán. A labor munkatársa által vett vízmintával már a vizsgálatok megkezdése előtt gondok akadtak: felhívtak és közölték, hogy a vízminőség-vizsgálatot a kért módon nem tudják elvégezni a vett minta túlságosan sűrű állaga miatt. Végül abban állapodtunk meg, hogy iszapmintaként elemzik, a vonatkozó eljárásnak megfelelően. Az eredmények lesújtó képet mutattak: a mintában a nehézfémek aránya közel nyolcszorosa volt a törvény által megengedett értéknek” — magyarázta Babos Krisztina. Hangsúlyozva azt is: a terepen szerzett tapasztalatok, illetve a helybéliekkel folytatott beszélgetések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az Unicarm szennyvize nemcsak a Szamos élővilágára lehet negatív hatással, hanem közegészségügyi problémát is jelenthet: „Ugyanis többen beszámoltak arról, hogy a vállalattól származó vizet a környékbeli szántóföldeken futó árkokba vezetik, ami azt jelenti, hogy nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a szennyező anyagok az érintett mezőgazdasági területeken termelt növényekben, végső soron pedig az ezeket fogyasztók ételében is megjelennek. Ez pedig a környezetszennyezésen túl már közegészségügyi problémát is jelent, hiszen köztudott, hogy a nehézfémek bizonyos határértékeken felül mérgező hatást gyakorolnak az emberi szervezetre” — mondta a biológus. A magyarországi és romániai szakhatóságok által hosszú évek óta szőnyeg alatt őrzött Szamos-szennyezési ügy másik svédcsavarja pedig, hogy az Unicarm cég néhány hónapja (azaz a már javában zajló botrányban) kérvényezte a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél az integrált környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítását. „Beadvánnyal fordulunk a hatósághoz, melyben hivatalos formában is felhívjuk a figyelmüket az említett környezetszennyezési problémákra és kérni fogjuk, hogy vegyék ezeket figyelembe az engedélyezési eljárás során. Emellett más, a kérdésben érintett hatóságokat is értesítünk a jelzett problémákról bízva abban, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak erre a kérdésre és nem mulasztják el a közvéleményt tájékoztatni az ügy állásáról” — fogalmazott Babos Krisztina.