Szinte annyival kevesebb bevétele lesz Szatmárnémetinek jövőre a lecsökkentett jövedelemadó miatt, amennyit ebben az évben beruházásokra költött a város. Elbetyárkodja az adókat a kormány.

A román közigazgatás legsötétebb napjának tartja a szerdait Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki már délben kész tényként kezelte, hogy a román kormány szerdai, egy órakor kezdődő ülésén elfogadja a sok közéleti és gazdasági tényező által kritizált adótörvénykönyv módosítást. Adrian Albu alpolgármesterrel (PNL) közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, a jövedelemadó 16 százalékosról 10 százalékosra való csökkentése miatt 34 millió lejes deficitre számít a 2018-as szatmárnémeti költségvetésben. Iszonyúan sok pénzről beszélünk, jelentette ki Kereskényi, hiszen idén, kormánytámogatásokkal együtt 39 millió lejnél húzták meg megyeszékhelyi beruházási listán a vonalat. Szinte a teljes éves beruházás értékének megfelelő összeggel kevesebbel kell gazdálkodnia jövőre Szatmárnémetinek a jövedelemadó hat százalékos csökkentés miatt, a bruttó fizetésekből levont adónem jelenti ugyanis a legnagyobb bevételt a romániai települések számára. Épp az előrelátóan és jól gazdálkodó önkormányzatokon csattan az ostor, hiszen a kormány az éves költségvetési többletek alapján döntött a jövedelemadó csökkentésének mértékéről, úgy gondolkodva, hogy amelyik önkormányzatnak elköltetlen pénze maradt a 2016-os év végén, az azért van mert nincs is rá szüksége. Ehhez képest — Szatmárnémeti esetében — a valóság az, fejtette ki a polgármester, hogy a 2016-os évet azért zárta 33 millió lejes többlettel, mert nem volt útkarbantartási szerződése, viszont számított rá, hogy 2017-ben lesz, így nem másra költötte, hanem félretette a tartalékalapba, erre az évre előirányozva. Főleg erdélyi megyeszékhelyek gondolkodnak így, mutatott rá Kereskényi, ezért főleg erdélyi megyék fognak kevesebből gazdálkodni jövőre. A Kárpátokon túli városokban szokás az, hogy féléves zárásnál olyan összegek vannak a költségvetésben, amiről úgy vélik, hogy abban az évben nem fogják elkölteni, azt átirányítják és fenntartásra, fizetésekre elköltik. Jelen állás szerint amelyik városnak pozitív éves mérlege volt 2016 végén az kevesebb pénzt kap, amelyiknek negatív, az költségvetés-kiegészítést. A változtatás az önkormányzati hatékonytalanságot ösztönzi, összegzett Kereskényi.

Adrian Albu alpolgármester egyenesen adóbetyárkodásnak nevezte a kormány húzását és úgy értékelt, hogy az adótörvénykönyv szerdai módosításával a kormány a vállalkozói szféra után maga ellen fordította a polgármestereket is, a hét eleji polgármester-találkozón például kormánypárti polgármesterek is rossz véleménnyel voltak a módosításról. Ilyen módszerekkel, mint amilyen az adótörvénykönyv tegnapi módosítása is, még inkább a vállalkozói szféra kerékkötőjévé lett a kormány, a vállalkozók és a menedzsment ugyanis ahelyett, hogy azzal foglalkoznának, hogy melyik irányba kezdjenek el fejlődni, június óta azon agyalnak, hogy mit csináljanak, hogy jövőre se legyenek veszteségesek.

November közepe van és még nem tudjuk hogyan építsük fel Szatmárnémeti jövő évi költségvetését, csóválta a fejét a sajtótájékoztató végéhez érkezve Kereskényi Gábor, de az biztos, tette hozzá, hogy egy megszorításokkal teli költségvetés elé nézünk.

Princz Csaba