Gazdasági szempontból a kormány tavalyi évi elvonása nehéz helyzetbe hozta Nagykárolyt. Ugyanakkor középtávon bőven akad ok az optimizmusra, véli Bekő Tamás városmenedzser.

Mint ismeretes, az új költségvetési törvény tavaly felettébb kellemetlen helyzetet teremtett a helyi önkormányzatoknak: a személyi jövedelemadó csökkentése, illetve az el nem költött pénzek mértékével egyenlő állami támogatás megvonása jelentős bevételkiesést jelentett.

Nagykároly városa esetében a nem végleges számvetés szerint az összjövedelmek a tervezett 97 százalékát teszik ki — tudtuk meg Bekő Tamás városmenedzsertől. Ezen belül a saját jövedelmek, azaz a helyi adók, illetékek stb. szintén körülbelül 97 százalékos arányban gyűltek be a városi kasszába. Ebből a szempontból tehát nem zárt a helyhatóság „egy nagyon rossz évet” — fogalmazott a szakember. Jobb lett, mint ahogy az tavaly szeptemberben körvonalazódott. Mint hozzátette, mindehhez az is kellett, hogy csak csordogált vissza pénz a központi költségvetésből. 2018. szeptemberben, az első kiigazítás alkalmával közel 1 millió lejt kaptak, decemberben a megyei tanácstól érkezett 270 ezer lej, míg december 20-án a kormány tartalékalapjából 750 ezer lejt kapott a város. A városmenedzser elmondása szerint ez a valamivel több mint 2 millió lej „nagyon kellett ahhoz, hogy a 2018-as év tűrhető legyen”. (Egyébként Kovács Jenő polgármester becslése szerint a kormány intézkedése számszerűsítve Nagykároly esetében mintegy 4,5 millió lejnyi kiesést vont maga után.)

Az érem másik oldala: jönnek az új beruházások

A befektetések szempontjából pedig kifejezetten sikeres évet hagyott maga mögött Nagykároly, ennyi európai uniós pályázatot szinte tíz év alatt nem írtak alá, mint 2018-ban. Ezek a tervezett beruházások különböző megvalósítási szakaszban vannak, zömük azonban aláírt finanszírozási szerződéssel rendelkezik. Mint a városmenedzser hangoztatta, az önkormányzat készen áll a projektek megvalósításának levezénylésére.

A helyi illetékek és adók mértéke minden bizonnyal idén is marad ezen a szinten. A városvezetőség talán picivel több ilyen jellegű bevételt fog tervezni, ugyanis a fentebbi mutató nem azt jelenti, hogy minden úgynevezett kintlévőséget behajtott, hanem azt, hogy az előző évekbeli mutatók alapján becsült bevételi mennyiség java részét (egész pontosan 99,8 százalékát) sikerült teljesíteni. Ez nagyjából 9 millió lejt jelent Nagykároly esetében. Ebből az összegből megközelítőleg 55 százaléknyi a cégek, vállalkozások illetményeiből folyik be a városi kasszába, míg a kisebbik része, nagyjából 45 százaléka a magánemberek után.

Megyeri Tamás Róbert