Pár napja a Szatmár Megyei Tanács terjedelmes közleményben adta hírül, hogy április végén kiderül: a 14 ajánlattevő cég közül melyik is építheti meg a Szatmárnémeti terelőutat – apró bökkenő: ha nincs biztosítva a munkálat finanszírozása, nem lehet szerződést kötni a kivitelezővel.

Nits János, a városi önkormányzat Urbanisztikai Osztályának vezetője — aki érdeklődő szakemberre jellemzően — az első perctől (azaz hosszú-hosszú évek óta) kiemelt figyelemmel követ minden, a terelőúttal kapcsolatos hírt, tudósítást vagy éppen híresztelést, nemegyszer adott már hangot ezzel kapcsolatos kétségeinek, mutatott rá bizonyos hiányosságokra, pontatlanságokra és tett fel (szak)kérdéseket. Többek között nyílt levél formájában a jelen pillanatban képviselői tisztséget betöltő Ovidiu Silaghinak is, még tavaly nyáron — igaz, válaszokat sajnos nemigen szokott kapni.

„Igazából nem értem, miért volt szükséges a megyei tanács ezen terjedelmes nyilatkozata, ha valóban csak április végén születik döntés. Ha annyi az újdonság, hogy bő hónap múlva kihirdetik a nyertes céget, azt röviden is meg lehetett volna írni. Politikailag biztos hasznos így, hiszen gyakorlatilag három választás főcsalija volt már a körgyűrű, s miért ne lehetne a negyediké is — arról már nem is beszélve, hogy mindig kész győzelemként volt „beadva” a lakosságnak. Viszont a másik oldalon nagy sötétség van. A licitálási dokumentációban foglaltak alapján: ha nincs biztosítva a munkálat finanszírozása, akkor nem lehet szerződést kötni a kivitelezővel. Nyertes céget lehet hirdetni, de szerződést kötni nem! A kerülőút finanszírozása a közlekedési minisztérium támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból valósul meg — olvasható a megyei tanács közleményében —, azaz főleg európai uniós pénzekből, a 2007–2013-as lehívási időszakból. Ha ez az összeg megvan, akkor látszólag majdnem minden rendben, igaz, a bökkenő csak az, hogy 2015 végéig el kéne költeni ezt a pénzt (hacsak Románia nem kap halasztást 2016 végéig, de akkor sem fér bele a kivitelezésre megadott idő). Figyelemmel kísérem a Târgu Jiu-i körgyűrű megépítését, ott salamoni döntéssel oldották meg ezt: kettéosztották a beruházást. A tervezést (kivitelezési tervet) és a kivitelezés egy részét a 2007–2013-as lehívási alapokból finanszírozták, a többit más vagy a 2014–2020-as lehívási alapokból fogják finanszírozni. Ez is egy elfogadható megoldás lehetne, de tudtommal ilyesmiről a mi esetünkben szó sincs. Lehet, hogy megvannak valahol a pénzalapok, de ez sehol, semmilyen hozzáférhető dokumentumból nem derül ki. Elkészült a közlekedési minisztérium 2014–2020-as fejlesztési programja, amelyet február végén elküldtek a kormánynak jóváhagyásra, hogy azt követően továbbkerülhessen az Európai Bizottsághoz. Itt egy bökkenő van a körgyűrűvel kapcsolatban: nem jelenik meg független beruházásként. Ugyanis belefoglalták (más köztes városok körgyűrűjével együtt) a Halmi—Torda gyorsforgalmi út beruházásába — gyakorlatilag ebből valósul meg a Magyarországgal összekötő gyorsforgalmi út. Ez mind szép és jó, de a körgyűrűt ki lehet majd emelni ebből külön beruházásként? Mert a gyorsforgalmi út a 2021–2030-as periódus megvalósításai között szerepel. Mikor lesz abból európai uniós támogatás? Kíváncsi vagyok, a győztes cég kihirdetésénél szóba kerül-e egyáltalán a munkálat finanszírozása? Az is nagy furcsaság, hogy a licitálási dokumentációban kritériumként szerepel ugyan: az utóbbi három évben milyen hasonló jellegű munkát végzett a pályázó cég — de legalább háromszori pontosítás után sem egyértelmű a magyarázat. Hiszen például a megyei út felújítása nagyon nem ugyanaz, mint egy hidakkal, alul-, felüljárókkal ellátott sztráda megépítése. Azt sem értem, ha 559 206 491 lej a munkálatok tervezett értéke, milyen lehet az a licit-dokumentáció, amely szerint szinte a fele összegből meg lehet építeni — az egyik pályázó cég ajánlatában ugyanis 336 183 382 lej (a legkisebb árajánlat, mellesleg ez az egyetlen mérhető kritérium a nyertes pályázat elbírálására). Vagy nagyon rosszul volt megsaccolva a beruházás értéke, vagy nagyon hihetetlen és szinte minden realitástól mentes az a pályázati dokumentáció… Hosszú évek tapasztalatából mondom: a realitásoktól távol álló árajánlat elfogadása mindig megbosszulta magát, vagy úgy, hogy a végén nagyon sokba került (lásd Bechtel …) vagy nagyon silány munka lett a végeredmény. Egyik sem jó! Egy-egy ilyen közlemény olvasása után tanácstalan vagyok, és egyre kevésbé tudom, mire is gondoljak… Ráadásul amíg nincs egy, a Hivatalos Közlönyben megjelent Kormányhatározat, amely pontosan és tételesen, név szerint, kataszteri szám szerint felsorolja a kisajátítások pontos összegét, addig nem lehet elkezdeni a telkek kisajátítását sem, nem lehet hozzákezdeni semmiféle munkához. Ráadásul a kivitelezési tervnél azt is tisztázni kellene: a gyorsforgalmi út Fehérgyarmat vagy Csenger magasságában lépi át a határt? Ez sem mindegy.” — fogalmazta meg kérdéseit és észrevételeit a szakember.

Talán a megyei tanács következő közleményben ezekre a kérdésekre is választ kapunk ...

 Szabó Kinga Mária