Nagyon alulértékelik Szatmáron az újrahasznosítható hulladékot, a szatmári gyűjtőpontok 1 eurócentet adnak egy alumínium sörös dobozért, ugyanazért nyugaton 25 centet fizet a gyűjtőautomata.

A szatmárnémeti Auchan bevásárlóközpont bejáratánál áll az egyetlen szelektív hulladékot gyűjtő robotja a városnak, alumíniumból készült sörös vagy üdítőitalos dobozt vesz át, és darabonként egy eurócentet (azaz 4 banit) fizet érte vásárlási utalvány formájában. Egy, a Németországban élő magyarokhoz szóló internetes naplón cikkeket író személy szerint ugyanilyen lehetőségük az ilyen újrahasznosítható hulladékfajta leadására a németeknek is van, ám ott a szatmári érték huszonötszörösét fizetik. A Kauflandnak is van hasonló megoldása, bár Szatmár megyében még nem találkozni ezzel. Ez a cég sem fizet többet a környezettudatosságért, a Kaufland öt sörös dobozként számolja az egységeket, és még csak nem is utalványt, hanem bizonyos mértékű kedvezménykupont ad bizonyos hétköznapi felhasználású, 10–20 lejt érő termékek után egységenként, ami nagyjából egyenértékű a dobozonkénti 1 eurócentes értékkel. 

Száz doboz egy liter tejért

Ha utánaszámolunk, száz félliteres alumíniumdobozt kell az automatába rakni Szatmárnémetiben ahhoz, hogy egy négy lejt érő vásárlási utalványt adjon ezekért az automata; nehezen elképzelhető, hogy valaki otthon, egy tömbházlakásban nekiálljon száz sörös dobozt összegyűjteni, azt autóval az Auchanba elvinni, majd ott egyenként az automatába rakosgatni azért, hogy egy liter tejet vehessen. Németországban nemcsak hogy 1 eurócent helyett 25 eurócentet ér egy sörös doboz, de ezt készpénzben adja ki a gép, sőt, az is egyértelműen ki van jelentve, hogy a szelektív gyűjtésből származó jövedelem egy bizonyos — több ezer eurós — határig adómentes, legalábbis az erről szóló internetes bejegyzés szerint.

Annak próbáltunk meg utánajárni, mi működik másképp Németországban, hogy ennyivel nagyobb áron tudják értékesíteni a leadott alumíniumot, miért fizetnek ott sokkal többet egy aludobozért, mint nálunk. Az kiderült, hogy nincs állami támogatás rá, tehát nem közpénzt költ az állam a szelektív gyűjtés ösztönzéséért, és az is kiderült, hogy egy doboznyi alumínium piaci értéke sajnos valóban a 4 bani irányába tendál. Körülbelül száz sörös doboz nyom egy kilót, 3 lejt fizetnek ennyi világosszürke fémért az ócskavasasok. Egy Németországba gyakran járó olvasónk világosított fel: Németországban betétdíjas a sörös doboz, a német emberek ennyivel többet fizetnek az italért, saját pénzüket kapják vissza, amikor betolják az automatákba az alucsomagolást. A betétdíjas megoldásnak meg is van a hatása, mindenki félreteszi és leadja a kiürült italos dobozokat; a betétdíjas rendszer általános érvényű bevezetése lehetne a megoldás nálunk is a hatékonyabb szelektív gyűjtésre, biztos nem lenne eldobva sem üveg, sem palack, sem sörös doboz, ha nem négy banit, hanem mondjuk huszonöt banit kapna vissza érte az ember, ha nem a kukába dobja.

Princz Csaba