Kiss Stephanie egy hatalmas lépést tett meg álmai megvalósítása felé. A szatmárnémeti énekesnő ugyanis úgy döntött, hogy jelentkezik az igencsak nagy népszerűségnek örvendő Românii au talent versenybe, hogy ország-világ előtt megmutassa tehetségét. Stephanie A kis hableány legismertebb dalával, a Vár rám a föld angol változatával készült a megmérettetésre. Előadása valósággal lenyűgözte a verseny szakmai zsűrijét, amely a produkció végén állva tapsolta meg az előadót.

Stephanie készségesen számolt be lapunknak arról, hogyan élte meg a versenyt, milyen tapasztalatokkal gazdagodott, illetve arról, hogy milyen tervei vannak. Mindezek mellett pár jó tanáccsal is szolgált azok számára, akik úgy döntenek, hogy szeretnének a zenei pályára lépni.

Aki ismeri Stephanie-t, az tudja, hogy mindig is szeretett volna valami jót adni az embereknek, színt vinni a szürke hétköznapjaikba, és támaszt nyújtani számukra. Elmondása szerint a legjobb módszer erre a zene. „Mindig arra törekszem, hogy olyan dalszövegeket írjak, amelyek a szeretetről, a jó dolgokról szólnak, vagy éppen azokról a lehetséges történésekről, amelyek az ember életében bekövetkezhetnek. Úgy gondolom, hogy ezen szövegek által támaszt nyújthatok azoknak, akik éppen hallják vagy olvassák azokat, felismerhetik bennük magukat és helyzetüket. Dalaimmal igyekszem olyan üzeneteket átadni, amelyek azt sugallják az embernek, hogy nincs egyedül, bármilyen rossz is legyen a helyzet, és hogy mindig van kiút. Ami még fontosabb, az a dallam. Egy dallam nagyon különös hatással tud lenni az emberre, örömöt és megnyugvást hozhat a szívekbe. Már vannak saját dalaim, emellett készülőben van egy albumom is, amit hamarosan szeretnék kiadni. Úgy gondolom, hogy a Românii au talent versenyen való megjelenésem után ez lenne a legnagyobb mozzanatom az eddigi zenei karrieremben” mondta.

Az ifjú énekesnő szeretné magasabb szintre emelni zenei karrierjét, és elmondása szerint azáltal, hogy jelentkezett a versenyre, meg is tette az első fontos lépést e cél felé. „A versenyre, amelyre egy zenei dobbantóként tekintek, azért jelentkeztem, mert úgy éreztem, ezzel esélyem lenne arra, hogy a zenei karrierem komolyabb szintre helyezzem. Keresztanyám volt az, aki arra buzdított, hogy mutassam meg magam egy nagyobb kaliberű versenyen is, és így utólag belegondolva nagyon jó döntés volt. A rengeteg gyakorlás mellett lelkileg is fel kellett készülnöm a kihívásra, hiszen jól tudtam, hogy itt olyan élményekkel gazdagodhatok, mint még soha. Többek között azzal is, hogy olyan embereket fogok látni, akiket eddig csupán az interneten vagy a tévé képernyőjén keresztül követhettem. Csodálatos érzés volt látni a zsűri arcán a meglepettséget és azt, ahogyan mosolyogtak és néztek rám, miközben énekeltem. Nagyon örülök annak, hogy mindent sikerült átadnom, amit szerettem volna. A négy igen hallatán majd kiugrottam a bőrömből, nem beszélve arról az érzésről, ami akkor volt bennem, amikor az előadás végén állva megtapsoltak, majd ezt követően elmondták a véleményüket, és mindegyik pozitív és rendkívül hasznos volt” — fogalmazott Stephanie az előadás ideje alatt tapasztaltakról, hozzátéve, hogy jó érzés volt újra színpadon állni, főleg, hogy az utóbbi időben sajnos nem lehetett koncerteket tartani a járvány miatt.

„Remélem, hogy lassan visszaállunk a régi kerékvágásba, mert nagyon jó lenne újra koncertezni és ezáltal is élményeket gyűjteni. Összegezve most az a terv, hogy komolyabbra fordítsam a zenei karrieremet, és úgy érzem, hogy a versenyen való megjelenésem segített ebben. Azoknak pedig, akik zenei karrierjük elején állnak, azt tanácsolhatom, hogy soha ne féljetek, mindig bátran mutassátok meg azt, amiben jók és tehetségesek vagytok, hiszen nem hiába kaptátok azt a bizonyos adományt. Az elején mindig lesz olyan, aki azt mondja, nem vagy elég jó, vagy nem hisz benned, de ez soha ne tántorítson el, hanem építsen! Mindenkiben ott rejtőzik a tehetség, csak meg kell találni, szabadon kell engedni, és jóra kell használni” — mondta összegzésül Kiss Stephanie.

Kallós András