Külföldön tanulsz, s közben diákmunkát is vállalnál? Tudod, milyen jogaid vannak? És biztos, hogy az a nagyon vonzó munkaajánlat nem átverés? Tájékozódj itthon, s légy biztonságban a világban!

Jobb később, mint soha alapon a kormány 2017-ben „eszmélt rá”, hogy évente több tízezer román állampolgár vág neki a nagyvilágnak tanulni és/vagy munkát vállalni, s a tájékozatlanság gyakran nehéz helyzetbe hozza őket külföldön, a munkahelyi visszaélésektől kezdve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozásán át az önhibájukon kívüli törvénysértésekig. Néha egy-egy ügy kipattan, mint a Szicíliában rabszolgaként dolgoztatott, állati körülmények között tartott zöldségszedők vagy a jómódú holland családhoz au-pair lányként érkező, s „ételért-szállásért” mindenes cselédként kezelt fiatal lány esete, ám ezek csak a jéghegy csúcsa — s még ritkábban derülnek ki a szexmunkára, prostitúcióra, szervdonorságra kényszerítettek esetei, amelyekből sajnos megdöbbentően sok van.

A Tájékozódj itthon! Légy biztonságban a világban! tájékoztatási kampányt két évvel ezelőtt indította el a külhoni románokért felelős minisztérium, előbb csak három megyében, aztán tavaly kiterjesztette az egész országra (s máris kezdi meghozni a gyümölcsét, ugyanis a hivatalos adatok az emberkereskedelem áldozatai számának csökkenéséről tanúskodnak), az idei kampány pedig Szatmárnémetiben, a Ioan Slavici Főgimnáziumban startolt el — annál is inkább, mivel célcsoportját első körben a tanulók, (jövendőbeli) egyetemisták, tanárok képezik, második körben pedig a munkavállaló felnőttek. A kezdeményezést Debelka Lilla államtitkár vázolta, részletesen bemutatva azt a „kisokost”, amely a szaktárca honlapján is elérhető, s amely rengeteg fontos és hasznos tanáccsal látja el a bármilyen célból külföldre indulókat — például, hogy a célországba való megérkezésüket követően jelentkezzenek be a helybéli hatóságoknál és Románia diplomáciai külképviseletén, konzulátusán; hogy a személyes okmányokról még itthon készítsenek fénymásolatokat, amiket aztán különböző helyeken tartsanak (hiszen nagyon sok rabszolga- vagy szexmunkára kényszerített azért sem tud elszabadulni, mert kizsákmányolóik elveszik irataikat, útlevelüket, s ezzel is zsarolják őket), vagy hogy (még itthonról) ellenőrizzék le: a kiskocsmai délutáni sörcsapolás diákmunkának minősül-e az illető országban, netán munkavégzőként adózni kell a kereset után, s egyáltalán csapolhat-e sört, ha még nem töltötte be a 21 évet?

Túl „jó” ajánlat és feketemunka

A kampány kisokosa — értelemszerűen — részletesen taglalja a kimondottan munkát vállaló felnőttekre leselkedő veszélyeket, buktatókat, kiemelt figyelmet fordítva a túl szép, hogy igaz legyen típusú állásajánlatokra és a feketemunkára, hiszen ezek azok a csapdák, amikbe a munkát vállalók zöme beleesik. No meg a kamu munkaközvetítés és a „munkaközvetítő hiénák”. Tavalytól ugyan szigorodott a törvénykezés, de még mindig kevesen tudják, hogy például a külföldi munkaközvetítést csak cégek végezhetik, és a munkavállalótól nincs joguk a közvetítésért, ügyintézésért pénzt, díjakat és egyéb juttatásokat kérni, valamint az önéletrajz összeállításáért, dokumentumok másolásáért, konzultációért sem számolhatnak fel úgynevezett „garanciapénzt”. S hogy mire kell(ene) kiemelten figyelni? A munkaközvetítővel kötött szerződésnek tartalmaznia kell a munkaadó nevét, címét, telefonszámát, a munkaköri leírást, a munkafeltételeket, a munkaszerződés időtartamát, a munkavégzés idejét, a fizetés összegét, a munkavállaló szállításának feltételeit és a lakhatást — a munkaszerződés már a munkavállaló és a külföldi munkaadó közötti megállapodás, és a munkaközvetítőnek kötelessége (!) román nyelven is elérhetővé tenni a munkavállaló számára az idegen nyelven íródott munkaszerződést. Ha később a munkaadó nem tartja be a dokumentumba foglaltakat, már a külföldi munkafelügyelőséghez kell fordulni, ám a nagykövetségek, a külföldön élő román állampolgárokért felelős minisztérium eligazítást, segítséget nyújt, ezért is fontos indulás előtt beszerezni az elérhetőségeiket.

Szabó Kinga Mária