Kánikulában talán nincs is kellemesebb a hűsítő habokban való lubickolásánál, de a meggondolatlan magatartás halálos veszélyt rejt — pedig csak pár alapszabályt kell(ene) betartani.

Még mindig keresik annak a huszonéves fiatalembernek a holttestét, aki vasárnap délelőtt Kakszentmáron közelében fulladt a Szamosba — a fiatalember barátjával át akarta úszni a folyót, de nyoma veszett — a szakértők szerint valószínűleg vagy örvény „kapta el”, vagy a víz sodrása ragadta magával. Az áldozatot a tűzoltók vasárnap késő estig gumicsónakokkal és csáklyákkal keresték, a kutatást pedig hétfőn is egész nap folytatták, lapzártánkig azonban nem sikerült megtalálniuk az élettelen testet. A keresést nehezíti az is, hogy azon a szakaszon nagyon zavaros a víz, és nagy a sodrása is, ezért nem kizárt, hogy a testet kilométerekkel lennebb fogják csak megtalálni.

Hogy a víz barát maradjon

Szatmár megye szabad vizekben — patakok, folyó, holtágak, tavak, horgásztavak — igen gazdag, ezáltal számtalan lehetőséget biztosít a fürdőzésre, a sportra, a horgászatra és a szabadidő egyéb hasznos és szórakoztató módon történő eltöltésére. Nem kell belépőt venni, általában a környezet is nagyon idilli, „természetesebb” hangulata van, mint a strandi, zárt medencés fürdőzésnek — ám ahhoz, hogy a szabadvíz és jelen esetben a Szamos jó barát maradjon, érdemes a szeszélyeivel és a veszélyeivel is megismerkedni.

Szatmárnémeti legnépszerűbb szabad strandja a Szamos Pirosberek és Kopaszpart közötti szakasza — és sajnos minden nyáron itt vesztik életüket a legtöbben. Részben mert a víz alatti, nem látható tárgyak, faágak és egyéb akadályok könnyen sérülést, a gyakori örvények és a különösen erős sodrás pedig „meglepetést”, izomgörcsöt okozhatnak még a tapasztalt úszóknak is. Ezek mellett különösen nagy óvatosság (lenne) szükséges a jobb oldalon, a Pirosbereknél — a finom homokkal borított, több méter széles partszakasz rengeteg napozni és pancsolni vágyót vonz, de sajnos sokan teljesen megfeledkeznek arról: a finom homokréteg bizony a homokkitermelésnek köszönhető. Azaz: kotrógépek marnak mélyebbnél-mélyebb gödröket a Szamos medrébe! A gödrök pedig nem érzékelhetőek! Számtalan gondtalanul strandoló járta már meg: míg egyik pillanatban alig térdig érő vízben pancsolt, fél lépés után hirtelen mély (sokszor tíz méternél is mélyebb) gödör-kráter hideg tátongását érezte lábai alatt. A jó lélekjelenléttel és megfelelő vízbiztonsággal rendelkezők számára is komoly sokkot okozhat az ilyesmi.

Ne pánikoljunk!

A szabadvizek legfőbb veszélye — különösen kotort folyómeder, bányatavak esetében —, hogy hirtelen mélyülnek, emiatt az átlagosnál hidegebbek. Akár 10–15 foknyi is lehet a hőmérséklet-különbség a felső, pár centis vízréteg és a mélyebb rétegek között. Épp ezért különösen fontos figyelni arra, hogy a hirtelen hideg izomgörcsöt vagy szívbénulást okozhat — naptól felforrósodott testtel ezért soha ne vessük magunkat a habok közé! Unalomig ismeri, hallotta mindenki ezt a mondatot — mégis számtalan tragédia történik a nyári hónapokban emiatt. Lehetőség szerint meg kell ismerni az adott vízfelület sajátosságait és mederviszonyait; gumimatrac, vízibicikli, csónak használata során sem szabad felhevült testtel vízbe ugrani, és soha ne ugorjanak a vízbe, ha előzetesen nem győződtek meg a meder mélységéről és arról, hogy a vízfelszín alatt nincsenek nagy kövek, cölöpök, karók, egyéb tárgyak. Aki nem tud úszni, mély vagy erős sodrású vízbe még felfújható fürdőeszközzel (gumicsónak, gumimatrac) se merészkedjen, az úszni nem tudó gyermekeknek pedig kötelező mentőmellény vagy mentő-gallér használata.

Ha pedig fürdés közben váratlan veszélyhelyzet adódik (erős sodrás, örvénylés, a mederfenék egyenetlenségei, gödrök, ahol nem ér le a láb), ne pánikoljunk be, hiszen ilyenkor nem tudunk helyes döntést hozni, kapkodunk, a végtagjaink „lebénulnak”, ami végzetes következményekkel is járhat.

Akár zárt, akár szabadstrandon töltjük a forró nyári napokat, mindig tartsuk szem előtt: a vízbe csak az menjen, aki megfelelő vízbiztonsággal rendelkezik!