Stoltenberg online sajtótájékoztatóján aláhúzta, a koronavírus-járvány okozta kihívások továbbra is jelen vannak, és el kell kerülni, hogy az egészségügyi válság biztonsági válsággá alakuljon.
„Folytatnunk kell arra vonatkozó törekvéseinket, hogy szövetségünk jobban alkalmazkodjon a változó biztonsági környezethez” — fogalmazott.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Szlovénia folytatja a védelmi kiadások növelésére tett vállalásainak teljesítését, ami — szavai szerint — hozzájárul a szövetség hatékonyságának megőrzéséhez.
A tagállamok 2014 szeptemberében arra vállaltak kötelezettséget, hogy bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot haderőfejlesztésre.

Stoltenberg kijelentette: a védelmi kiadások növelése nemcsak Szlovénia számára fontos, hanem a transzatlanti kapcsolatok és a politikai egység megerősítése érdekében is, mivel bizonyítja, hogy a szövetségesek komolyan veszik a terhek megosztását. Hozzátette, arra számít, hogy Szlovénia a többi szövetséges országgal együtt folytatja a védelmi kiadások növelését a járvány okozta kihívások ellenére is.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök elmondta, kormányának a védelmi kiadásokkal kapcsolatos tervei különböznek a korábbi elképzelésektől, amit az bizonyít, hogy külön törvény biztosítja a katonai beruházástok megvalósítását. Kiemelte: Szlovénia 780 millió eurót szán hadseregének fejlesztésére az elkövetkezendő hat évben. A finanszírozás jobb munkakörülményeket fog teremteni a katonáknak, meg fogja erősíteni a nemzeti védelmi képességeket, valamint hozzájárul a NATO-tevékenységek mellett vállalt kötelezettségek teljesítéséhez.

Aláhúzta, országa erősíti együttműködését a NATO-val, valamint az Európai Unióval a koronavírus leküzdését célzó törekvések sikere érdekében.

MTI