Izraelben 165 800 holokauszttúlélő él, akiknek átlagéletkora 85 év. Tizenkilenc százalékuk - körülbelül 31 000-en - 90 év felettiek, és több mint 950-en lépték túl a 100. életévet. Hatvan százalékban - mintegy 105 ezren - nők, akiknek az átlagéletkora valamivel magasabb, 85,4 év. Az elmúlt évben 15 324 túlélő halt meg - naponta átlagosan 42-en.
A túlélők legnagyobb csoportja, 59 900-an a volt Szovjetunióban születtek. Tizenkilencezer-százan Romániában, 8900-an Lengyelországban, 4500-an Bulgáriában, 2400-an Magyarországon és 2300-an Németországban jöttek a világra.
Kevéssé közismert, de 30 600 marokkói és algériai zsidó is szenvedett az antiszemita zaklatásoktól és korlátozásoktól a franciaországi Vichy-rezsim alatt. Tizennyolcezer bagdadi zsidót érintettek 1941 júniusában az iraki farhudi zavargások, és 11 000 zsidót Tunéziában és Líbiában sújtottak a faji törvények a második világháború idején, s őket koncentrációs, illetve munkatáborba is deportálták.
Az izraeli túlélők öt százaléka már az 1948-as államalapítás előtt bevándorolt. A túlélők 11 százaléka 1948 végéig telepedett le a zsidó államban, s 48 százalékuk, mintegy 80 500-an, az 1950-es évek végéig megérkezett. Több mint egyharmaduk a Szovjetunió felbomlása után, 98 holokauszttúlélő 2021-ben választotta új hazájának Izraelt.
"Nagy a felelősségünk, ezek az utolsó évek, amikor szolgálhatjuk őket, biztosíthatjuk, hogy méltóságban öregedjenek meg, és amennyire csak lehetséges, dokumentáljuk a történetüket, mert hamarosan nem lesz senki, aki elmesélje azt" - mondta Meráv Kohen társadalmi egyenlőségért felelős miniszter a ynet hírportálnak.
"Számomra fontos, hogy tudják: az én generációm hősként tekint rájuk. Amikor kicsit nehéz itt az élet, mert magasak az árak, mert dugók vannak az utakon, vagy kiabálnak a kneszet plénumán, akkor eszembe jutnak a történeteik, és tudom, hogy nincs más országunk, és vigyáznunk kell rá" - tette hozzá.
A 70 000 embert támogató izraeli Holokauszttúlélők Jóléti Alapítványa arról számolt be, hogy 2021-ben pártfogoltjaik felének nehézségei voltak a háztartási kiadások fedezésében, negyedük pedig a szegénységi küszöb alatt élt. Közel negyedüknek anyagi okokból le kellett mondania számukra szükséges termékekről és szolgáltatásokról, egészségügyi vizsgálatokról, gyógyászati segédeszközökről és többféle elektromos készülékről. MTI