A Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség tavalyi tevékenysége is a három legfőbb célkitűzés, az emberi életek mentése, a lakosság biztonságának minél hatékonyabb védelme és a segítségnyújtás jegyében zajlott — sajnos 2025 is bővelkedett pusztító tűzesetekben, tragikus balesetekben, természeti csapásokban. 

Mint az összesítésükből kiderült, tavaly 8402 alkalommal azaz átlagosan napi 23–szor riasztották és/vagy kérték segítségüket a szatmáriak — ez közel 8 százalékos csökkenést jelent 2024–hez viszonyítva, amikor 9098 riasztásuk volt (naponta átlagosan 25). 

220 esetben kellett lakásokban, épületekben és melléképületekben keletkezett, valamint 79 esetben tarlótüzet oltaniuk — s míg az épülettüzek száma enyhe, 0,45 százalékos növekedést mutat, addig a tarlótüzeké 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, alátámasztva: hiába minden figyelemfelhívás és büntetés, nagyon sokan még mindig ezt tartják a területtisztítás leggyorsabb, legolcsóbb, leghatékonyabb módszerének.

A tűzesetek legtöbbjét (beleértve a tarlótüzeket is) változatlanul, a nyílt láng és annak nem megfelelő használata okozta; de jelentős százalékban szikra és parázs (a kályhából kipattanó zsarát mellett ide számítva a felelőtlenül elhajigált égő cigarettákat és szalonnasütögetéseket is) volt a ludas, valamint még mindig a rövidzárlatot okozó  hibás elektromos rendszerek és vezetékek, illetve bekapcsolva felejtett vagy túlterhelt háztartási gépek, ünnepi futófények-girlandok miatt csaptak fel a lángok. 
Ugyanakkor a lánglovagoknak tavalyi bevetéseik során sikerült 14 ember életét és 139 millió lejnyi javakat megmenteniük, viszont körülbelül 12,7 millió lejnyi érték megsemmisült a lángokban.

A nem tűz, hanem más típusú vészhelyzetek esetében 95 alkalommal riasztották őket, ebből 36 árvízi mentés volt, 30 alkalommal veszélyes időjárási jelenség miatt kellett közbeavatkozniuk, 22 esetben egyéb vészhelyzethez kérték segítségüket, és 7 esetben fel nem robbant második világháborús bombák, gránátok miatt riasztották őket.
Nem mellékesen 15 alkalommal hamisan/tévesen riasztották őket, 107 esetben útközben fordultak vissza az egységek, mert már nem volt szükség a beavatkozásukra, illetve 231 esetben az adott helyszínen nem volt szükség a közbelépésükre.

Bőven volt dolguk a SMURD-rohammentőknek is — őket 6717 esetben, azaz átlagosan napi 18–szor riasztották, zömében sürgős orvosi ellátás miatt, s akárcsak az előző években a legtöbb segélykérés Szatmárnémetiből, valamint a megye városaiból és vonzáskörzetükből érkezett.

Amit negatívumként könyvelnek el — bár évek óta tartó és országos szintű jelenség — az a konstans létszámhiány. 
Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség állománya jelen pillanatban is több mint 30 %–kos deficittel működik: a tavalyi év során érkeztek ugyan újoncok (külsősök, illetve a boldeşti altiszképző négy friss végzőse), viszont sokan vonultak nyugdíjba, kérték áthelyezésüket más megyebeli parancsnokságokhoz, és az érkezik – távozik tétel nem egyenlítette ki egymást — bár 2025 végén hajszálnyival jobb volt a helyzet, mint év elején, amikor az állomány telítettsége 69,89 százalékos volt.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség 2025–ös bevetései)