Szatmárnémeti

Napokon belül ítélet lesz a Lazin-ügyben

Több mint két órán át tartott a bíróság 14-es termében a tanúk keddi kikérdezése (Fotó: A szerző felvétele)
2022.03.31 - 11:00
Április 5-én fog ítéletet hirdetni a Szatmárnémeti Bíróság abban az ügyben, amelyben Lazin Sándor lázári tanácsos pereli a lázári tanácsot, mert nem került be egyik tanácsi szakbizottságba sem — de nem is nagyon akart, mert „ismeri a törvényt”, s tudja, mi jár neki.

Két tanút, a felperes két tanácsoskollégáját hallgatta ki a keddi tárgyaláson a bíróság. A bíró azt szerette volna megtudni, milyen körülmények között alakultak meg 2020 novemberében az alperes lázári tanács szakbizottságai, miért nem lett tagja egyiknek sem a felperes Lazin Sándor Krisztián (MPP), és hogy történt-e túlkapás, törvényszegés a folyamat során.

Nem kell a reklám

A két tanú Kodac Ildikó (RMDSZ) és Nagy Zoltán (PSD) voltak, előbbit egy órán keresztül, Nagyot fél órán keresztül bombázta kérdéseivel a két ügyvéd és a bíró. Lazin Sándor nem jelent meg az ülésen, ügyvédje képviselte, aki ez alkalommal is csak úgy engedélyezte a fotózást a sajtó számára az ülésteremben, ha a felperesi oldal nem jelenik meg a fotón. Indoklás: nincs szükségük reklámra. Az alperes ügyvédjének nem volt kifogása a fényképezés ellen.

Félreolvasott törvény

Hiába volt jegyzőkönyv a tanácsi bizottságok 2020. november 27-ei alakuló üléséről, az ügyvédek és a bíró is fontosnak tartotta tanúk kikérdezését is, ezért lettek beidézve. Azonban a tanúknak olyan pontosan kellett volna emlékezniük a másfél évvel ezelőtt történtekre, hogy tudniuk kellett volna, hogy „a bizottság” vagy „valamelyik bizottság” kifejezés hangzott el, amikor Lazint arra figyelmeztették, hogy legyen tag, vagy nem kaphat üléspénzt. A hatályos rendelkezés értelmében ugyanis egy tanácsos csak akkor kaphat tanácsosi járulékot, ha legalább egy tanácsülésen és egy bizottsági ülésen részt vesz, s bár előbbit tanácsosként megteheti, utóbbit viszont csak akkor, ha tagja is valamelyik tanácson belüli szakbizottságnak. Mindkét tanú azt állította, hogy Lazin volt figyelmeztetve azon a gyűlésen a közigazgatási törvénynek erre a kitételére, ő azonban azt válaszolta, hogy ennek ellenére sem akar tag lenni, és hogy ő nagyon is jól ismeri a törvényt, tudja, hogy bizottsági tagság nélkül is jogosult a tanácsosi illetékre.

Kifigurázott kollégák

A védelem tanúja arról is beszélt, hogy más üléseken is kérdezgették Lazint, hogy tényleg komolyan gondolja-e a bizottsági tagság mellőzését, és kockáztatja-e, hogy négy évig üléspénz nélkül dolgozik, de a felperes tanácsos válasza ugyanaz volt: bizottsági tagság nélkül is jár neki a tanácsosi illetmény. Kodac arra is emlékezett, hogy az eset után Lazin lenézőn kezdett el bánni tanácsoskollégáival, nyilvánosan elérhető felületen vont párhuzamot a lázári tanácsosok és majmok között, román paródiasorozat szereplőihez hasonlította az önkormányzati csapatot.

Hiányos jegyzőkönyv

A vád ügyvédje azt firtatta, hogy megelőzte-e tárgyalás a bizottságok számának, fajtájának és tagjai számának megszabását, erre a kérdésre eltérő válaszokat adtak a tanúk. Kodac azt mondta, hogy az ülésen került sor a megbeszélésekre, Nagy szerint nem voltak tárgyalások, csak javaslatok. A vád ügyvédje arra szeretett volna választ kapni, hogy az ülésen készült jegyzőkönyvben miért nem szerepel az, hogy voltak tárgyalások a szavazást megelőzően, miért nincs benne az, hogy kik és hogyan értetlenkedtek Lazin bizottsági tagsággal szembeni elutasító magatartása miatt, miért nincs benne az, hogy figyelmeztetve volt Lazin arra, hogy így nem jár neki a tanácsosi illetmény. A tanúk természetesen nem tudtak válaszolni neki, mert — tanácsosok lévén — nem ők vezették az ülés jegyzőkönyvét, az tulajdonképpen róluk szól.

Illetménymegvonás

Kiderült az is, hogy Lazin rosszul tette, hogy a községvezetésnél emelt panaszt az elmaradó illetménye miatt, mert nem a polgármesterhez és nem is a községi jegyzőhöz kell fordulnia, ha egy tanácsi döntés miatt maradt hoppon. Az is kiderült, hogy Lazin pár hónapig kapta a tanácsosi illetményt, egészen addig, amíg a községvezetés nem tisztázta, hogy valóban nem jár neki ilyen, ha nem tagja egy bizottságnak sem, és emiatt nem tud részt venni a szakbizottsági üléseken. A jelek arra utalnak, hogy a bírósági pert csak azután indította el — immár helyesen, a községi tanáccsal szemben —, hogy az illetmény meg lett vonva tőle, amíg tagság híján is folyósították neki, nem tett feljelentést amiatt, hogy kihagyták a „bizottságosdiból”. 

Voltak, de nincs leírva

Záró védőbeszédében a felperes ügyvédje leszögezte, hogy továbbra is fenntartják minden, a lázári tanáccsal szembeni követelésüket, amelyek közül a legfontosabb a bizottságok megalakulásáról szóló határozat eltörlése. A fő érv, hogy a bizottságok megalakulásáról szóló tanácsi határozattervezet csak előzetes tárgyalásokat és alkukat követően fogadható el, márpedig nincs bizonyíték arra, hogy Lázáriban lett volna ilyesmi a bizottságok számával, fajtáival és tagjainak számával és a tagok személyével kapcsolatban.

Hol a többség igaza?

A maga során, a védelem ügyvédje azt kérte a bíróságtól, utasítsa el határozottan a vád igényeit, és felhívta a bíróság és a hallgatóság figyelmét, hogy jelen mandátuma előtt Lazin Sándor az RMDSZ színeiben volt tanácsos Lázáriban (most az MPP tanácsosa), úgyhogy egész lényével azon lehetett, hogy bosszút álljon korábbi pártján és korábbi párttársain. Evidens, hogy voltak egyeztetések a bizottságalakulásról szóló döntés előtt, akkor is, ha erre a vád nem talált bizonyítékot, tette hozzá. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a közigazgatási törvénykönyv nemcsak azt mondja ki, hogyan kell megtörténjen a bizottságok megalakítása, hanem azt is, hogy a tanácsosoknak jóhiszeműen kell hozzáállniuk a közfeladatok ellátását jelentő tanácsosi munkához, a tanácsosi munkaközösséghez és a szavazópolgárokhoz. A védőügyvéd ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a lázári tanácsban fölényes RMDSZ-többség van (13–1–1, szerz. megj.), ha tehát mindenki annak a bizottságnak akar a tagja lenni, amelyik neki tetszik, akkor hol van a többségnek az igaza?!

Nehéz döntés

A bíró által ebben a Lazin kontra Lázári Helyi Tanács perben ígért április ötödikei ítélet nem lesz egy szimpla döntés, és nem is lesz egyszerű igazságot szolgáltatnia a bíróságnak. Egy eléggé összetett ügy ez, esetében sokat nyom Justitia latjában az emberi tényező, ami külön nehezíti az ítélkezést, mert pontosan visszaemlékezniük a szereplőknek másfél évvel ezelőtt megtörtént eseményekre, beszélgetésekre, történtekre nem egyszerű.

Princz Csaba