Mi újság?

Napfényadó: igazságos, vagy sem, de nagy a cirkusz

Ami tény: felborítja a kiadás / megtérülési költésgvetést egy adóbevezetés (Fotók: Maria Godfrida / Pixabay)
2022.12.05 - 09:01
Egy kedden elfogadott kormányrendeletben vette észre a hétvégén az USR, hogy a kormány meg akarja adóztatni a „háznál termelt” napenergiát — na, nem most azonnal, majd 2026. december elejétől.

Úgy látszik hamarosan a napfény sem lesz ingyen azoknak, akik áramot generálnak belőle, mert meg akarják adóztatni az egyénileg megtermelt és a rendszerbe töltött napenergiából lett áramot, de sütkérezni azonban továbbra is ingyen lehet majd a nagy sárga csillag fényében.

Muszáj, vagy nem muszáj?

A kormány azzal védekezik, hogy uniós direktíva ez a fajta adókivetés és hogy kötelezettség-szegési eljárás fog indulni az ország ellen ha nem vezeti, be, de a román kormány közismerten könnyen áll vigyázzba ha az EU mond valamit, illetve a direktíva az elsősorban ajánlás és azon belül is, nem mint kötelező, hanem int alkalmazható napenergia-adóról beszél a szóban forgó EU-s ajánlás. Ugyanakkor a sürgősségi kormányrendelet 2026. december elsejétől beszél az adóbevezetésről és többféle feltételhez is köti. Ennek ellenére az ellenzék szerint arról van szó, hogy előbb – utóbb mindenki adót fog fizetni az udvarára, házára, ablakára eső napfényért és hogy a megújuló energia-felhasználást nem adóval kell sújtani, hanem kedvezményekkel támogatni.

Igazságos, vagy igazságtalan

De lássuk mennyire igazságos, vagy igazságtalan ennek a fajta zöld energiának a megadóztatása. Az látszik, hogy a napfényt úgy kezeli a kormány, mint a földgázt, kőolajat, vagy az aranyat, illetve a légteret — tegyük hozzá, a legtöbb ország kormánya is így viszonyul ezekhez. Előbbi altalajkincseket ugyanis hiába saját telke alatt talál valaki nem rendelkezik fölötte, nem termelheti ki maga, nem értékesítheti, mint ahogy magánterületek fölött is átrepülhetnek a repülőgépek anélkül, hogy a tulajdonos beleegyezését kellene kérjék. A napfény azonban más, mint az altalajkincs, mert nem fogy el. Ugyanakkor mennyiség jut mindenkinek, bárki is használja fel melege és fénye energiáját. Ha napelemeket teszek a tetőre és azzal hasznosítom a napnak a fényét, azzal nem kevesbedik sem a szomszéd, sem a kormány.

Ha pénzt termel, adót is termeljen

De ha nem is közkincsként tekint a napfényre a kormány, akkor a hasznosításából származó jövedelmet adóztatná meg, amivel kicsit pótolná azt a közpénzt, amit arra fordított, hogy az egyéni napelemrendszerek beüzemelését támogatta. A tömbházlakók adójából ugyanannyi van benne egy magánház tetőjére szerelt napelemben, mint bárki másnak, miközben tömbházakra szerelni napelemet nem lehet. A blokkban lakók hátrányban vannak ebben a játszmában, miközben adójuk révén játszanak, nyerési esély nélkül.

Adó a bevételre

Az adó nem a napfényre lenne kivetve és nem is a napfényből termelt energiára, hanem ha a termelő ebből pénzt csinál. Az otthon megtermelt és adott háztartásban elhasznált mennyiség továbbra is adómentes lenne, csak a 30kW-nál nagyobb kapacitású rendszerek lennének adókötelesek, a villamosenergia-hálózatba táplált mennyiség után és csak akkor, ha a rendszerben feszülő energia egy bizonyos hányadát az ilyen otthon megtermelt volt-ok teszik ki.
És nem, az egyéni napelemrendszerek nem mentik meg az országot az energiahiánytól, nem egy stratégiai rendszer működtetését nehezítené meg egy adóval a kormány. Egy magyarországi szakember elmagyarázta: ha három napig szélcsend, van, mínusz tíz fok és borús az ég, egy túlnyomórészt szél- és napelem rendszerre támaszkodó energiahálózat becsődölne, nem lenne képes kielégíteni a fogyasztási igényeket.

Princz Csaba