Vidék

Nagyszínpadra kívánkozó diákelőadások

2016.06.12 - 20:59

Kilenc „társulat” mutatta be tudása legjavát a XI. Diákszínjátszó Fesztiválon — abszurd drámától a szatmárnémeti bombázásnak emléket állító előadásig, tragikomédiától mesejátékig.

Nagy volt a nyüzsgés a halmi kultúrotthonban szombaton kora délelőtt, amely immár nyolcadik alkalommal adott otthont a LiterArt Magyartanári Egyesület által szervezett Diákszínjátszó Fesztiválnak — annak a megmérettetéssel ötvözött seregszemlének, mely különleges helyet vívott ki magának a diákok és tanárok szívében, s épp ezért a Szatmár megyei rendezvények között mind a mai napig egyedinek számít. Olyannyira, hogy a fesztiválra jelentkező csapatok — melyek közül több is már évek óta visszatérő — nemcsak azért jönnek, hogy helyezést érjenek el, hanem azért is, hogy felmérjék a többi csapatot, hogy egymástól tanuljanak, s legfőképp egy vidám és különleges napot töltsenek együtt, s a szombaton bemutatott előadások közül nem egy nagyszínpadra kívánkozik. Idén nyolc csapat jelentkezett a megmérettetésre — és versenyen kívül, vendégelőadóként lépett fel a NIR színtársulat, melynek három diákművésze profi szinten adta elő a Mulatság című, érdekes és nagyon elgondolkodtató abszurd drámát. Őket a túrterebesi Örökmozgók csapata követte, akik A kis herceg adaptációját vitték színre — remek színpadi megoldásokat alkalmazva, s a történetbe remekül beleillesztve modern korunk egyik jellemzőjét, a „szefli a sztárral”-t, s a róka és a kis herceg különleges barátságát leíró sorokat csodálatosan egészítette ki a Republic Varázsolj a szívemmel című dala.

„Olyan adósságot törlesztettek a gyermekek, mint amilyent a színház sem” — fogalmazott a zsűrielnök Bessenyei Gedő István a kölcseys KÖDIK csapat előadását követően. A diákok Szatmárnémeti 1944. szeptemberi bombázásának állítottak emléket — egy, a tragédiát túlélt apáca visszaemlékezése, meginterjúvolása kerettörténetében. Nagyon jól váltották egymást a dokumentarista, a szimbolista és a realista rétegek, a szinte folyamatos bombázászaj „háttérzene” pedig még valószerűbbé tették a különleges előadást. Teljesen másfajta stílusú, de ugyancsak különleges volt az Aurel Popp Művészeti Líceum MASZK csapatának Szorongás Orfeum című előadása, mely groteszk, mozaik- vagy filmkockaszerű képekben villantotta fel napjaink társadalmának kritikáját. Külön stílust és üde színvilágot hozott a bogdándi Petri Mór Általános Iskola Betyárok csapata, akik hagyományos népviseletben, nagyon mozgalmasan és nagyon szépen, ízes beszéddel adták elő A rátóti csikótojás mesejátékot, igencsak megkacagtatva a közönséget, akárcsak a halmi Fecsegő Tipegők, akik egy fantasztikusan humoros, pörgő ritmusú Rómeó és Júlia próba- és előadás-paródiát vittek színre — kirobbanó vitalitással, remekül elkapva s megmutatva egy gyengébb minőségű, vidéki színtársulat színfalak mögötti hangulatát.

Az Avram Iancu Általános Iskola Kristályszemei felvonultattak szinte valamennyi, nem hagyományos értelemben vett színpadi kiegészítőt és kelléket a már-már lelketlen profizmussal bemutatott tragikomédiájukban — Az éhezők viadalán és a virtuális világon, no meg annak „gyilkolászós” számítógépes játékain át a kibertech-világ lélekölő mivoltát mutatva be, némi kis szép és helyes magyar beszéd gyilkolással fűszerezve.

A Vidám Tízesek, azaz a 10-es Számú Általános Iskola diákjai mind a nézőknek, mind a zsűrinek kellemes meglepetést szereztek A Pál utcai fiúk dramatizált regényrészleteivel, amely már nem is minősíthető amatőr előadásnak — mind szereplőválasztás, mind a nagyszerű és ötletes díszletmegoldások, mind a burleszkfilm háttérzene, mind a jelmezek terén profik voltak. Igazi bohóc- és bohózatvilágot villantottak fel a szaniszlói Ezek Megőrültek — az izgalmas karakterekből álló csapat őrült-önfeledt, magával ragadó játéka nyomán hahotázástól visszhangzott a kultúrház.

„Nagyon erős volt a mezőny, ritka szép felhozatallal — summázta a díjkiosztó előtt a zsűrielnök, aki kiemelten köszönte meg a felkészítő tanároknak és a gyermekeknek is, hogy a tanulás mellett, szabadidejükben egy csodálatos dologgal, a színházzal és a színjátszással foglalkoznak. Karakteralakításért különdíjat kapott Maksai Nándor (Fecsegő Tipegők), Reinbold Roland (Kristályszemek) és Süveg Erika (Örökmozgók), csapatkülöndíjat az Örökmozgók és az Ezek Megőrültek, V–VIII. osztályos kategóriában „bronzérmet” kaptak a Fecsegő Tipegők és a Hagyományőrzők, „ezüstérmet” a Vidám Tízesek, „aranyat” pedig a Kristályszemek; XI–XII. osztályos kategóriában pedig „bronzérmes” lett a MASZK — „ezüstérmet” viszont nem osztottak, ugyanis „az első helyezett, azaz a KÖDIK kimagaslóan első volt ebben az esetben”. Díjaktól függetlenül minden csapat, fellépő és néző nyertes volt a XI. Diákszínjátszó Fesztiválon.

A „társulatok”:

NIR - vendégelőadók: Mulatság – abszurd dráma (rendező: Bodea Tibor)

Örökmozgók (Túrterebesi Általános Iskola):  A kis herceg - adaptáció  (rendező: Katócz Réka)

KÖDIK (Kölcsey Ferenc Főgimnázium):  „Mondtam, innen nincs kijárat …” - Szatmár 1944. szeptemberi bombázásának emlékezete (rendező: Csorján Árpád)

MASZK (Aurel Popp Művészeti Líceum): Szorongás Orfeum - feldolgozás (rendező: Bokor Erika)

Betyárok (Bogdándi Petri Mór Általános Iskola):  A rátóti csikótojás – mesejáték (rendező: Szabó Zita)

Fecsegő Tipegők (Halmi Általános Iskola): Tanár úr, de miért? – vígjáték (rendező: Pap Erika – Nóra)

Kristályszemek (Avram Iancu Általános Iskola): Szép játék, srácok! – tragikomédia (rendező: Gál Eszter)

Vidám Tízesek (10–es Számú ÁLtalános Iskola): A Pál utcai fiúk – dramatizált regényrészletek (rendező: Rus Annamária)

Ezek Megőrültek (Szaniszlói Gheorghe Bulgar Általános Iskola): Szekrény szemle – színdarab (rendező: Szalontai Éva)

 Szabó Kinga Mária