Vidám ritmusokra nyüzsgő méhkashoz hasonlított a Református Gimnázium udvara szerdán délután, s nehéz lett volna eldönteni kik égnek jobban az adventi vásár lázában: a diákok, a pedagógusok vagy a szülők.

Hogy az izgalmas készülődés már hetekkel korábban megkezdődött, azt a portékáktól roskadozó asztalok igazolták — egymást érték a saját kezűleg készített, ötletes, hangulatos ünnepi díszek, kopogtatók, gyertyák, Mikulások, manók, szakálltörpék és kiegészítők.
Mint ahogy a karácsonyi ünnepkör elmaradhatatlan finomságai is, amelyek közül természetesen a mézeskalács vitte a prímet, de nem hiányoztak a muffinok, pogácsák, fánkok, pillecukor-pingvinek vagy épp a túrótorta, a szendvicsek, gulyáslevesek, töltött káposzták, viszont ha valaki délszakibb ízekre vágyott, az Elibaba pizzázóban azt is megkaphatta a vásár hivatalos fizetőeszközének minősülő tallérért.
Miközben az udvar zsibongott, a díszteremben a refis színjátszócsoport Andersen egyik legismertebb, úgynevezett téli meséjét, A kis gyufaárus lány történetének citerajátékkal kiegészített adaptációját mutatták be. 
A vásárnyitón Póti Eduárd iskolaigazgató emlékeztetett: az adventi vásár elsődleges célja változatlanul a nehéz sorban lévők megsegítése, a jótékonykodás, és az adományozás a közösségerősítés és összekovácsolás mellett — az összegyűlt összeg egy részét hagyományosan a gimnázium hátrányos helyzetű diákjainak támogatására, másik részét pedig a Máltai Szeretetszolgálatnak, valamint a Maurer Alapítványnak ajánlják fel projektjeik megvalósításához.
E gondolatmenethez kapcsolódott Varga Szilárd iskolalelkész igei útravalója is az ajándékozás és az ünnepvárás fontosságáról, azok valódi megéléséről. Jó földbe hullott a mag: a vidám sokadalomban nem is volt olyan felnőtt vagy gyermek, akinek a kezében ne lett volna valamilyen vásárfia, falni- vagy innivaló, vagy ünnepi dísz. 

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON! 

(Fotók: a szerző felvételei)