A Maros megyei közegészségügy igazgatóság (DSP) egészségügyi adatgyűjtési akcióját sokan a tartalékosok besorolásának előzményeként fogták fel, külön hivatalos cáfolat kellett több intézmény részéről is: Romániában sehol nem soroznak be senkit. Az oroszok által Ukrajnában elfoglalt atomerőműből érkező atomsugárzástól, netán épp atombomba robbanásától származó sugárzástól félve egyesek elkezdtek jódtablettát szedni megelőzési célból, amivel többet ártanak maguknak, mint amennyi jót tesznek a szervezetükkel. Orvosoknak kellett magyarázniuk, hogy megelőző céllal ilyet csinálni nem lehet, és a jódtúladagolásnak — amire már egy tabletta is alkalmas — végzetes következményei lehetnek.

Enyhe felvásárlási lázról is tudok, vannak, akik olyan következményét látják előre az ukrán-orosz háborúnak, ami hiányhoz fog vezetni, vagy épp attól tartanak, hogy jön a sok ukrán menekült, és sáskahadként mindent felfalnak a boltok polcairól, nem lesz honnan ekkora sebességgel pótolni, amit összeharácsolnak. Megtakarításaikat is féltik az emberek, sokan kérdezősködnek, hogy lejben, dollárban, euróban, netalán kriptopénzben érdemes-e a megtakarításaikat menteni. Az is téma, hogy ki kell-e venni a bankból a félretett pénzt, mert be lesz tiltva a készpénzfelvétel, vagy legalábbis korlátozva lesz, megint csak az ukrán-orosz konfliktus miatt.

Más családokban már az ország elhagyására készítenek forgatókönyvet, azt fontolgatják, hogy elég lesz-e vajon Magyarországig „menekülni”, vagy valami távolabbi célország kellene. Útlevelet is csináltatnak „most, míg még lehet”, hogy szabad legyen az út akkor is, ha az EU-n túlra vezet a menekülőút. Persze egyik fenti okból való félésnek sincs meg az alapja, de azt is hozzá kell tenni, hogy „egyelőre”. Mert az azért nem jelenthető ki, hogy holnap nem lesz megalapozott a fentiek valamelyikétől való félelem, és nem hiszem, hogy lenne valaki ma a világban, aki ezt teljes bizonyossággal ki merné jelenteni. Senki nem tudja megmondani, hogy hová alakul holnap a helyzet, vagy mi lesz holnapután. Azt azonban már most is látni, hogy az oroszoknak nem céljuk ujjat húzni a NATO-val, mint ahogy a szövetségesek se nagyon piszkálnák az orosz medvét, nehogy még inkább feldühödjön.

Princz Csaba