Csütörtök délután a közigazgatási palota nagytermében gyűltek össze Szatmár megye magyarlakta településeiről érkezett küldöttek, hogy a Megyei Képviselők Tanácsának ülésén rangsorolják az RMDSZ huszonkét megyei tanácsosjelöltjét.

A jelenlévőket elsőként Pataki Csaba szenátor – és listavezetőként a szövetség tanácselnök–jelöltje – köszöntötte, megköszönve mindenkinek (kiemelten a gyermekeket felkészítő pedagógusoknak s maguknak a „szereplőknek”) a március 15–i ünnepségek szervezését s az azokon való részvételt. Március 15–höz kapcsolódóan pedig Pataki elmondta azt is: a szatmárnémeti ünnepségre érkező Kelemen Hunor országos elnök is tárgyalt a Német Demokrata Fórum megyei vezetőségével, de ennek s a helyi szintű folyamatos tárgyalások ellenére „ se előbb, se hátrább nem vagyunk az az NDF–el való tárgyalásokkal. Mi mindig jóban voltunk a sváb–magyar emberekkel, ezt a két nemzetet nem lehet szétválasztani megyei szinten. ” – fogalmazott a szenátor, s a gyűlésen részt vevő Kovács Péter országos ügyvezető elnök is azt ajánlotta az NDF vezetőinek figyelmébe: „Közösségi érdek, hogy úgy menjünk tovább, ahogy eddig dolgoztunk. Ne próbáljunk most új s nem működő dolgokat kitalálni, hanem a működőket folytatni.” –mondta, ugyanakkor rámutatott arra is: az új generációs RMDSZ keretében aki eddig jól dolgozott, tovább kell menjen az úton, aki viszont nem, az adja át a helyét.

A köszöntők után – akárcsak egy héttel ezelőtt, a városi rangsorolón – a jelenlegi tanácsosok számoltak be röviden az elmúlt mandátumban folytatott tevékenységükről , valamennyien rámutatva: nehéz volt az arrogáns, beképzelt, elutasító megyei vezetéssel megtalálni a hangot, a kommunikációt – még úgy is, hogy RMDSZ–es a tanács egyik alelnöke. „Sajnos arról, amiről a megyei tanács munkája valójában kellene szóljon, arról senki nem tud sem be–, sem elszámolni, mert azzal alig foglalkoztak” – mondta Riedl Rudolf alelnök, Nagy Sándor pedig még konkrétabban fogalmazott: „Jó lenne dicsekedni azzal: miket értünk el, de nem olyanok az eredmények, amelyekkel dicsekedni lehetne. Csupán átélő–túlélő tevékenység volt az elmúlt négy évben, sem költségvetésünk, sem arra való kormányos–tanácselnökünk nem volt.”

A jelenlegi tíz RMDSZ–es megyei tanácsos közül ötön – Draveczky Károly, Veres István, Szász Piroska, Barcza Dániel és Stier Péter – úgy döntöttek, leteszik a lantot s nem pályáznak meg újabb tanácsisi tisztséget. Kortesbeszédében Pataki Csaba elsőként az ő eddigi munkájukért mondott köszönetet, főképp Draveczky Károlynak, aki a megyei tanács megalakulása óta, 26 éve végig az első vonalban volt s nem csak hasznos észrevételeivel, jótanácsaival segített, de óriási türelmével is példát mutatott. „Hiszem, hogy a megye lakossága, nemzeti hovatartozás nélkül, többet érdemel a jelenleg uralkodó állapotoknál. Csakis együtt, egy irányba húzhatjuk a szekeret, ha eredményeket akarunk elérni.” – jelentette ki Pataki, figyelmeztetve arra is: a 2014-2020-as költségvetési periódus az utolsó, amikor még lehet nemzeti szinten uniós támogatásra pályázni, azt követően már egyenesen Brüsszel dönt a pályázatokról.„Ha nem lesz, aki komoly, profi munkát végezzen, szakértelemmel, akkor ez a megye mehet a víz alá” – mondta, rámutatva arra is: nem lehet tudni azt sem, a jövőben mit hoz a határmentiség – jöhet vasfüggöny is vagy maradhat az eddigi nyitottság. Ezt követően a 22 tanácsosjelölt „mutatkozott be” és ismertette röviden, a grémium tagjaként mire fektetne hangsúlyt a 2016 – 2020-as mandátumban. A névsorban némiképp „kakukktojásnak” számított Maskulik Csaba és Günthner Tibor, hiszen az egy héttel ezelőtti városi tanácsosi rangsorolón mindketten abszolút befutó eredményt értek el. Maskulik két objektív és egy szubjektív indokkal támasztotta alá jelentkezését: „Úgy érzem, ha megnyerjük a várost – és miért ne nyernénk meg –, akkor rám ott mint egy egyszerű városi tanácsosra már nem lesz szükség, más feladatok várnak rám; nem titkolt szándékom egy esetleges bukaresti szerepvállalás sem (persze csak akkor, ha megüresedés lesz), ez viszont megyei tanácsosi minőségemből jobban megvalósítható és megfelelőbben tudnék felkészülni rá. Személyes motivációm pedig – tudom, ezért sokan meg fognak kövezni, de ki kell mondanom – számomra sajnos a városi tanácsban nem igazán vállalható Ghünthner Tibor volt szenátor úr jelenléte.” – magyarázta döntése okát. A Maskulik kirohanását teljes értetlenkedéssel fogadó Günthner (aki szerint az semmi egyebet nem csinált, csak a polgármesterrel kötekedett) pedig azzal indokolta jelöltségét, hogy szakemberekre s különösképp olyan fontos területeken mint az urbanisztika és területrendezés, a megyénél is szükség van. „Ebből a szempontból megyei szinten is, a vidéki települések szintén is nagyon komoly problémák vannak, talán még nagyobbak, mint városi szinten. ” – mondta.

Balog Sándor erdészmérnök elsősorban a környezetvédelemről beszélt, Bartos Bertalan közgazdász 30 évnyi közigazgatásban szerzett tapasztalatát a szociális háló fejlesztésének érdekében vetné latba, Boér Ádám fizikus, informatikus, vállalkozó az infrastruktúra fejlesztését, Erdei Róbert vállalkozó, egykori újságíró a gazdaság támogatását, a megye marketingjét erősítené. Gál Gyöngyi pedagógus, magyartanár, főtanfelügyelő-helyettes a tehetséggondozás és szakoktatás, Gindele Imre mérnök-tanár, iskolaigazgató a szakoktatás és a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta. Az Ugocsát képviselő Horváth József vállalatvezető a gazdaságserkentés fontosságát, Kereskényi Sándor irodalomtörténész a kulturális stratégia hiányára hívta fel a figyelmet – „Ha nem találjuk meg az együttműködést, jöhet a Pannónia–szindróma: szemünk láttára omlik össze minden, ami érték” – intett – , Kovács Máté jelenlegi frakcióvezető a turizmus és az infrastruktúra hiányosságait tette szóvá és szintén gazdasági problémákat érintett Major Melinda közgazdász, vállalkozó és Marginean Éva ügyvéd is, míg Nagy Sándor esperes az egyházi visszaszolgáltatások befejezését szorgalmazta. A kultúrát, az oktatást emelte ki Megyeri Tamás Róbert újságíró, Nagy Tünde Mária pedagógus és Seer Gyula pedagógus, Nagy Szabolcs szatmárnémeti városi tanácsosként, Őri-Pákay Franciska újságíróként és ifjúsági szervezetek vezetőjeként, Véron András pedig tasnádi polgármesterként szerzett tapasztalatait kamatoztatná a következő négy évben. „Most azon van a hangsúly, mit kell csinálni még bő két hónapig: nagyon keményen kell dolgozni, fiúk! Felemelt fejjel, tisztességesen dolgozni, hogy ne kelljen olyan alkukat kötni, amiről szégyen beszélni is! Előbb nyerni kell, utána lehet tervezni és a megyét fejleszteni, minden lakójáért!” – summázta tömören Riedl Rudolf.

A küldöttek által leadott 120 szavazatból 118 volt érvényes és 2 érvénytelen, a rangsorolás pedig a következőképpen alakult: Nagy Szabolcs (108 szavazat), Balogh Sándor (108), Kovács Máté (99), Riedl Rudolf (93), Gindele Imre (92), Véron András (84), Major Melinda (76), Bartos Bertalan (75), Erdei Róbert (75), Seer Gyula (69), Kereskényi Sándor (68), Gál Gyöngyi (63), Horváth József (58), Nagy Sándor (58 ), Boér Ádám (51), Mărginean Éva (44), Nagy Tünde (39), Őri-Pákay Franciska (32), Maskulik Csaba (32), Günthner Tibor (32) és Megyeri Tamás Róbert (19).

Szabó Kinga Mária