Gindele Imre, a nagykárolyi Simion Bărnuțiu Szakközépiskola igazgatója lapunk kérdéseire válaszolva megpróbálta vázolni azokat a törekvéseket, amellyel iskolája szeretné enyhíteni a fennálló szakemberhiányt. 
„Nagyon fontos lenne megértenie mindenkinek, hogy nem csak egyetemi diplomával lehet boldogulni az életben. A mindennapjainkban, saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy szinte minden szakma hiányzik a munkaerőpiacról” – fogalmazott a tanintézmény vezetője.

Az okok, amelyek ide vezettek, nem azonosíthatók be pontosan, ám a szülők sok esetben nem gondolják, hogy gyerekeik alkalomadtán egy szakmát kitanulva sokkal jobban teljesíthetnének, jobban meg tudnák valósítani önmagukat, mint az elméleti oktatásban eltöltött időt követően. Gindele szerint érdemes lenne követni a német oktatási rendszer példáját, ahol két-háromévente iskolapszichológus szakember teszteli a gyerekeket, és a szülőkkel való folyamatos egyeztetés alapján a nebulókat abba az irányba terelgeti, amely területen a legjobban tudnak majd teljesíteni felnőttként. Nálunk erre a módszerre nem, vagy csak nagyon kis mértékben találunk példát. „Egyelőre a mi tanulóink esetében ezt a szerepet a szülőknek, a családnak kell felvállalnia, így találva meg a legoptimálisabb pályát a gyerekek számára’ – tette hozzá a szakember.

Közel tíz éves duális oktatás

A nagykárolyi iskolában mintegy tíz éve már a német minta szerinti duális rendszerben folyik az oktatás, így értetve meg mindenkivel, mennyire nagy szükség van a jól képzett szakemberekre. „Igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani a tanulni vágyóknak magyar és román nyelven egyaránt. Fontos hangsúlyozni, hogy olyan szakmák számára indítunk osztályokat, amelyeket jól képzett szakemberek tanítanak” – hívta fel a figyelmet az igazgató, aki kollégáival a beiskolázási terv készítésekor nem csak azt a szempontot veszi alapul, hogy mennyire piacképes, eladható az illető szakma, hanem hatványozottan odafigyelnek arra is, hogy garantálni tudják a szakképzés minőségét, amelyet megfelelő mérnökökkel és mesterekkel tudnak megvalósítani. Továbbá az is nagyon fontos, hogy a végzősök a tanult szakmájukban a környéken tudjanak elhelyezkedni.

Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, a szakképzésben résztvevő diákok nagyon nagy hányada diplomaszerzés után azonnal munkába is állt annál a vállalatnál, amelynél a duális képzés során a gyakorlati óráit töltötte. Gindele szerint ez több szempontból is nagyon jó, hiszen a fiatalok számára stressz- és zökkenőmentesen valósul meg az iskolapad és a munkapad közötti átmenet, illetve a képzésben részt vevő cégek saját maguk munkaerejét képezik ki, így a munkaközeg sem idegen, és a munkás személye sem ismeretlen a munkakezdés pillanatában. „Szinte a munkahelyen nő fel az illető gyerek, és viszonylag fiatalon kezdi el a szakmunkás életét, így saját magának és a munkaadójának is nagyon sok ideig tud hasznot termelni” – pontosított a szakoktató. 

A tanintézmény olyan, hagyományosnak mondható szakmákra készíti fel a tanulásra éhes tinédzsereket, mint a mezőgépész, autószerelő, kárpitos, varrónő, illetve a lányok számára újabban a bolti eladó szak is elérhetővé vált. Emellett a megszokott mechanikai szakmák a jövő tanévtől továbbra is elindulnak, így a Bărnuțiuban lehet majd lakatosnak, CNC-gépkezelőnek, hegesztőnek, valamint asztalosnak tanulni. A szakiskolai speciális képzés során festő, mázoló, tapétázó képzés is indul, illetve három, esti tagozatos szaklíceumi osztályba is lehet iratkozni. „Azt gondolom, amennyiben a diákok komolyan veszik a kiválasztott szakot, tizenhét-tizennyolc éves korukig meg tudják tanulni az illető szakmát” – véli az intézményvezető.

A duális oktatási rendszer egyik vitathatatlan előnye. hogy a diák nem az iskolapadban, elméleti síkos tanulja meg a számára szimpatikus szakmát, hanem a kihelyezett partnercégek telephelyein. Ez nem csak azért jó, mert a helyszínen látja és tapasztalja meg, hogy tulajdonképpen mi is történik a munkafolyamat során, hanem a legmodernebb technikai felszereléseken, a legújabb típusú eszközökön gyakorolhat. „Nem kell titkolni, hogy a romániai tanügyi feltételek nem tudják biztosítani a legkorszerűbb műszaki berendezéseket a tanműhelyek részére. Utópia lenne, ha az iskolában be tudnánk szerelni a legújabb vívmányoknak megfelelő autószerelő műhelyt, hisz erre nincsen anyagi fedezet. Viszont azok a cégek, akik ebből élnek, csak akkor képesek eredményesek lenni, ha beruháznak a legutolsó generációs eszközökbe” – részletezte Gindele. Mivel ott adott minden körülmény, ezért kell a diákokat a műhelyekbe vinni tanulni, és nem az iskolába hozni a gépeket.

Cél, hogy a diák önállóan tudjon dolgozni

A beiskolázási tervek szerint a szakmunkásképző hároméves. Kilencedik osztályban a tanulók kétórás műhelygyakorlaton vesznek részt, ez az úgynevezett szakmába való bevezetési időszak, amelynek az iskolai műhely biztosít teret. Emellett a tanév folyamán öthetes összefüggő gyakorlati képzésben vesznek részt, amely során már a partnercégek telephelyein lesik el a szakma csínját-bínját. Tizedikben ez a szám értelemszerűen nő, akkor már heti két alkalommal van gyakorlati órájuk, amely kétnapos műhelygyakorlatot jelent, továbbá három napon át szakelméleti és elméleti órákat látogatnak a tanintézmény falain belül. Akkor mérnök-tanárok tanítják őket például anyagismeretre. Az összefüggő, cégeknél eltöltött gyakorlatok száma ebben az esetben tízhetesre bővül. A végzős évfolyamnak hetente háromnapos műhelygyakorlaton kell részt vennie, illetve tizenegy hetet tölt összefüggően a cégeknél. A képzési ciklus végére az a cél, hogy az oktatás hetven százalékát tegye ki a gyakorlati képzés, és a diák önállóan tudjon dolgozni az illető munkaterületen.

A partnercégek alkalmazottai közül kerülnek ki azok a mesterek, akik a szakképzésben irányítják a diákok tanulási folyamatát, kézben tartják a szakmai fejlődésüket. Ezek mellett a mentorok mellett az iskola is biztosít pedagógust, mestert, aki szintén elkíséri a diákokat a partnercégekhez. Azokban az esetekben, ahol a teljes osztály nem tud egyszerre jelen lenni a cég telephelyén, mert például fizikailag lehetetlen egy műhelybe összezsúfolni a nagyobb létszámú csoportot, ott az iskolai mester sorra meglátogatja a képzésben részt vevő műhelyeket. Folyamatosan az adott cég szakembere felügyelete mellett tanulnak a diákok.

Nyílt napok ezen a héten

Ezen a héten egyébként nyílt napokat tartanak a nagykárolyi szakközépiskolában, amely alkalmával a városi és környékbeli általános iskolák végzős diákjait szervezett formában végigvezetik az iskolában, a műhelyekben és a nagyobb partnercégek telephelyein is. Emellett az iskola képviselői is ellátogattak a környékbeli iskolákba és szóba álltak a végzősökkel, kedvet csináltak számukra az iskolalátogatáshoz. Az iskolában tizenkét-tizennégy diákos szakosztályokat indítanak, így minden végzősnek lesz lehetősége a környéken elhelyezkedni és több szakot képesek lefedni. A meghirdetett osztályok létszáma be is szokott telni.

Akik a szakmunkásképző elvégeztével, szakdiplomával a kezükben mégis tovább kívánnak tanulni, számukra folyamatosan nyitva áll az iskola kapuja, ugyanis tizenegyedik után akár nappali tagozatos, szaklíceumi osztályba, akár esti tagozatos továbbképzésre is beiratkozhatnak. A kétéves képzést követően megszerezhetik az érettségi diplomát, amely után akár egyetemre is mehetnek, illetve posztliceális osztályok is működnek a nagykárolyi iskolában. Fontos viszont elmondani, hogy a megszerzett középiskolai oklevél mellett a diákoknak szakképesítése is lesz, szakma lesz a kezükben. Többen szoktak is élni ezzel a lehetőséggel. „A német mintához visszatérve el kell mondanom, hogy az ott dolgozó mérnökök nagy hányada ebben a rendszerben tanult, így a legapróbb részletekig ismeri a szakmáját” – példázta a duális oktatás előnyeit az igazgató.
Gindele elmondása alapján a készülő tanügyi törvénybe már igyekeznek beépíteni azt a szabályozási keretet, amely lehetővé tenné, hogy azokkal a szakiskolát végzett fiatalokkal, akik tovább szeretnének tanulni, indíthassanak külön szaklíceumi osztályokat. „Egyelőre csak a már meglévő osztályokba iratkozhatnak be ők, külön évfolyamot még nem alkothatnak” – vázolta a jelenlegi helyzetet az iskola vezetője, aki szerint ez lenne a legmegfelelőbb alapképzés a jövő mérnökgenerációja számára.

A vizsgával kapcsolatban elhangzott, hogy a járványhelyzetet követően minden visszatért az eredeti állapothoz, és a végzősök a partnercégek telephelyein, a megjelent bizottság előtt vizsgáznak a szakjuknak megfelelő gyakorlati feladatokból, amelyet a szaktanár, a gyakorlatvezető mesterek és a tanfelügyelőség megbízottja is felügyel, hiszen egy szakmát online formában lehetetlen elsajátítani.
A messzebbről érkező diákokat tízszobás, teljesen felújított kollégium várja, amelynek konyhája házias ízekkel kényezteti a bennlakókat. Az igazgató szerint az idén még 250 lejbe kerül a gyerekek lakhatása és napi háromszoros étkeztetése. Ebből két alkalommal meleg étel kerül az asztalukra.

Végh Balázs